Az emberéhez hasonló fejlődési szakaszok a cégek életében is bekövetkeznek, így egy szervezet esetében is beszélhetünk csecsemő, serdülő-, felnőtt- és öregkorról. Az induló vállalkozásoknak csak mintegy tíz százaléka éli túl az első évet, tehát a csecsemőkort. A cégek legproduktívabb időszaka az úgynevezett felnőttkor, amit folyamatos jó teljesítmény és megfelelő rugalmasság jellemez. A 21. század a fénysebességű változások kora, ezért a sikeresség szempontjából kulcskérdés az alkalmazkodóképesség.
A változásokból egy szervezet vagy személy abban az esetben képes előnyt kovácsolni, ha precízen meghatározza jövőképét. A személyre szabott coaching nagyon hatékony eszköz a változások eredményes és sikeres levezénylésében. A hazánkban is egyre népszerűbbé váló támogató szakma módszerének lényege, hogy a jövőre fókuszálva az alannyal közösen meghatározza a jövőbeli célokat, és az elérésükhöz szükséges lépéseket. Más tanácsadó tevékenységekkel szemben nagy különbség, hogy a coach nem ad konkrét válaszokat, hanem abban segít, hogy a coachingban részt vevő személy megtalálja a saját magában rejlő válaszokat.
A coaching kiváló módszer lehet arra, hogy ezt az életciklust segítsen elérni és a lehető leghosszabb ideig fenntartani a szervezetek számára – derült ki a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) Magyar Tagozata által rendezett konferencián.
Az ellenpólus kialakulására munkahelyi környezetben szükség van, hiszen ez sarkall innovációra, fejlődésre. Sok esetben az akadályozza a vállalatok előrelépését, hogy túlságosan homogének a csoportok. Az ideális az, ha a teamen belüli erők váltakoznak és az integrálódás, együttműködés időszakait a differenciálódás, különállás periódusai váltják, és ebben a folyamatban kulcsszerepe lehet coach szakemberek bevonásának is.
Egy nemzetközi kutatás eredménye szerint a felsővezetők nagy része konstruktív csapatlégkörre vágyik, de a munkatársak visszajelzései alapján a vezető tényleges viselkedése, stílusa miatt sokszor nem sikerül megvalósítani ezt az ideális állapotot. Konkrét esettanulmányok bizonyítják a coaching szerepét a konstruktív munkahelyi légkör kialakításában. (Sokkal nagyobb az igény a „nőiesebb” vezetői stílus elterjedésére egy felmérés szerint, miközben világszerte még mindig válságban van a vezetői kommunikáció.)
