"Hányan voltak már a Dulles reptéren, vagy Washington DC.-ben? Mert akkor elrepültek, illetve ha autóval közlekedtek, akkor elhaladtak az irodám előtt" - nyitotta előadását Dr. Gerald Gordon, Fairfax County Fejlesztési Hatóságának (FCEDA) az elnöke. Hogy ez miért fontos? Mint mondta, Fairfax megye ugyanazokkal a gazdasági problémákkal küzdött, mint most az USA és az EU, ám gyorsabban kijutottak a válságból, ami részben annak is köszönhető, hogy jó a földrajzi elhelyezkedése és a főváros is közel van: a 20. század közepén Fairfax volt a hálószoba a fővároshoz, hiszen a legtöbben itt éltek, de Washingtonban dolgoztak. A helyzet azonban nagyot változott az elmúlt időszakban, hiszen ma már 620 ezer munkahely van a megyében, ami mintegy 60 ezerrel több mint Washington DC-ben. Ez főképp a kedvező adószabályok miatt van, aminek köszönhetően olyan nemzetközi szinten is jegyzet vállalatok vannak bejelentve Fairfax megyében, mint például a Hilton International, vagy a Volkwagen Group America (lásd keretes írásunkat). Mint mondta, a kormányzat közelsége és a kedvező adószabályok nem csak az amerikai nagyvállalatoknak vonzóak, ezt az is bizonyítja, hogy 365 külföldi cég van bejegyezve a megyében.
Hogy milyen lehetőségeik vannak itt a magyar cégeknek? „Egy biztos: egy külföldi cégnek az Egyesült Államokban nem könnyű megvetnie a lábát, ha nem ismeri jogi körülményeket, vagy akár azt, hogy honnan szerezhet plusz tőkét a vállalkozásának megerősítéséhez" - hangsúlyozta Gerald Gordon. Ebben segít a FCEDA, mely egyfajta házasságközvetítőként működik a magyar cégek és az amerikai partnerek között: "tudunk segíteni abban, hogy milyen biztosítást kell kötni, hogy milyenek a jogi feltételek, hogy hol bérelhetünk irodát, hogy milyen megbeszéléseken kell résztvenni, hogy mikor indulhat be maga az üzlet, hogy honnan szerezhetünk plusz forrásokat, hogy milyen szövetségi megbízások léteznek, hogy megfelelő-e egyáltalán az adott termék az amerikai piacra, hogy milyen alvállalkozókkal és egyetemekkel lehet együttműködni, hogy milyen nyomtatványokat kell kitölteni, illetve hogyha új üzleti partnereket akar valaki megismerni" - adott ízelítőt a szolgáltatásaik soráról a vezető.
Mint a szakember az előadása után kérdésre válaszolva elmondta, a cégeket akkor sem hagyják magukra, ha azok látszólag sikeresen megkezdték a munkát az USA-ban, „számunkra az a fontos, hogy az adott cég miután letelepedett is újabb megbízásokat kapjon, hogy eljusson a következő finanszírozási szintin, a következő üzleti méretig." Egy másik magyar kkv pedig az iránt érdeklődött, hogy van-e „ingyen pénz" az USA-ban is, célozván a hazai uniós pályázati lehetőségekre. „Nincs ingyen semmi, különösen a pénz, de rengeteg a lehetőség az Egyesült Államokban mind a kereskedelmi, mind a magánfinanszírozásra. Ha sikeres a vállalkozás, akkor az USA-ban - az EU-val ellentétben - még nyitott a hitelpiac, van lehetőség tőkéhez jutni, ráadásul az adózás is rendkívül kedvező." - válaszolta Gerald Gordon.
Egy másik különbséget is megemlített, miszerint amíg Európában számos helyen ha megbukik egy adott vállalkozás, akkor annak a tulajdonosa nem indíthat ugyanabban a szektorban egy új céget, addig az Egyesült Államokban olyan vállalkozó tőkealapok is léteznek, amelyek kifejezetten ilyen vállalkozókat keresnek, mondván, nekik már vannak tapasztalataik, néhány leckét már megtanultak, így inkább őket támogatják, mint egy teljesen kezdő vállalkozást.
Ugyancsak előny a magyar vállalkozóknak, hogy szinte bármelyik közbeszerzésen részt vehetnek (kivéve pl a belbiztonságot érintőket), de akár közvetett módon, alvállalkozóként is lehet mind a kormánynak, mind a magáncégeknek bedolgozni, ezen kívül pedig arra is lehetőség van, hogy szolgáltatásokat adjanak el valamelyik hivatalnak.
Mindennek az alapja a jó üzleti terv
"Jó üzleteket lehet kötni az USA-ban, de ehhez több minden is szükséges. Az első és legfontosabb egy jó üzleti terv, amiben sajnos gyengék a magyar cégek, mivel a legtöbben azt sem tudják hogyan fogjanak hozzá. Mi is ez? Ez a története annak, hogy mit is akarunk elérni a vállalkozásunkkal, de semmiképpen sem egy költségvetés" - magyarázta Dr. Földesi István, az USA-beli InnoHungary Technology Center igazgatója, az Inter-Access elnöke. Mint mondta, anno ők azért választották Fairfax megyét, mert itt találták a leginkább együttműködő és a legjobb feltételeket kínáló partnert, a FCEDA-t. "Azonnal megértettük, hogy itt akár egy kelet-európai cég is képes lehet olyan terméket és szolgáltatást eladni, ami iránt van kereslet, ráadásul mindenki támogatja őket, mivel ezzel is az USA fejlesztéséhez járulunk hozzá, többek közt a munkahelyek teremtésével" - mesélte Földesi István. Ugyancsak a régió előnye, hogy a főváros közelségének köszönhetően (pl. mint Budapesttől Szentendre) szinte minden amerikai üzleti egység képviselteti magát, így könnyű kapcsolatokat teremteni.
A szakember elmondta azt is, hogy az amerikaik tőkebefektetők sokkal jobban szeretik, ha egy cég nem csupán exportál oda, hanem kihelyezi a termelését is. Ugyancsak kérdés, hogy érdemes-e kivinni egy embert az USA-ba, vagy felvenni egy amerikait aki elvégzi a munkát. Földesi szerint ez egy nehéz kérdés, de talán a helyi ember valamivel jobb megoldás, sőt ,azok tudnak igazán sikeresek lenni kint, akik társulnak egy másik vállalkozással. Mint mondta, mindenképpen amerikai székhelyű céget kell alapítani, mert "magyar cég nem fog pénzügyi támogatást kapni".
Földesi, hogy szemléltesse az amerikai piaci szokásokat egy anekdotát is elmesélt, amelyet egy amerikai ismerősétől hallott: amíg Ázsiában két-három év, amíg kialakul egy megfelelő személyes kapcsolat, majd aláírnak egy másfél oldalas megállapodást, addig az USA-ban két-három hónap alatt megállapodnak és aláírnak egy 60 oldalas jogi szöveget.
Vállalkozási formák
Egy új országba lépvén nagyon fontos, hogy milyen vállalkozási formát választunk, hiszen ez a kérdés adózási, jogi, vagy felelősségi szempontból sem nem elhanyagolható - mondta Dr. Bárdosi Orsolya, a Réczicza White & Case LLP ügyvédi iroda adójogi csoportjának vezetője. Az USA-ban, révén szövetségi köztársaság, kettős szabályozás van, állami és szövetségi. Minden állam saját rendszerrel rendelkezik, melyek ráadásul igen sok kérdésben el is térnek egymástól.
Mindezek ellenére hat gazdasági társulást ki lehet emelni Bárdosi szerint. A legegyszerűbb a Sole Proprietorship, amelyet magyarra talán egyszemélyes vállalkozásként lehet lefordítani. "Egy személy tulajdona és irányította a vállalkozás. Ezt a legkönnyebb létrehozni és megszüntetni, ráadásul további előnye, hogy ez a forma nem minősül társaságnak" - magyarázta Bárdosi Orsolya.
A következő két kategória a General Partnership (GP, általános társulás) és a Limited Partnership (LP, korlátozott társulás), mely során kettő vagy több személy a vagyonon, az eszközön, a veszteségen, a nyereségen megállapodás szerint osztozik. A legfontosabb különbség, hogy amíg a GP-ben korlátlanul felelős a vállalkozás kötelezettségeiért, addig az LP felelőssége mindössze befektetés értékére korlátozódik.
A következő szint a Corporation, melynek két szintje van, a C és az S. "Ez a legösszetettebb társasági forma, a részvénytársaság amerikai megfelelője" - mondta Bárdosi Orsolya. Az utolsó szint pedig, az úgynevezett Limited Liability Company (LLC), mely során a Tag felelőssége a vállalkozás kötelezettségeiért a befektetés értékére korlátozott, de szövetség és állami adókötelezettségekért igazgató, tag, tisztségviselő („responsible persons") saját vagyonával felelhet.
A segítség itthon is adott
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) számos módon tudja segíteni azokat a magyar vállalkozásokat, akik külföldön próbálnának szerencsét - mondta Dobos Erzsébet, a hivatal vezetője. Mint mondta, bár nincsen külföldi hálózatuk, a hazai szakemberek mellett a nagykövetségeken ülő gazdasági szakértőket is tudják mozgósítani az ügy érdekében. "Ők magyarul beszélő, magyar emberek, akik jó pár éve élnek kint, így ismerik a szabályozási környezetet és számos egyéb fontos feladatban tudnak segíteni" - hangsúlyozta a hivatalvezető.
A HITA a direkt üzletszerzést leginkább a külföldi rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon, üzletember találkozókon tudja elősegíteni. Az elnökasszony elmondta, hogy jelenleg mintegy kétezer céget segítenek személyesen is tanácsokkal, közülük többen az USA-t választották, így bátorított minden terjeszkedni kívánó céget, hogy bátran keressék meg őket, mert "nincs olyan cég akivel ne foglalkoznának, ha segítségek kért. A célunk az, hogy a magyar exportból minél nagyobb célt hasítsanak ki a kkv-k, és ne csak Európát lássák, hanem az annál távolabbi területeket is megcélozzák" - közölte Dobos Erzsébet. Ezt erősítette meg Hidvéghi Balázs, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár is, aki szerint a kkv-lét támogatása rendkívül fontos az állam számára, mivel ez lehet a gazdaság stabilizátora is. Mint mondta a magyar kiscégek egyelőre gyenge lábakon állnak, kevés képes az exportra, amin mindenképpen változtatni szeretne a kormányzat. Az USA felé nyitás nagy lehetőség lehet ezeknek a cégeknek, ezért kidolgozás alatt áll egy olyan együttműködési program, mely során képzéseket, céglátogatásokat és csereprogramokat hajtanának végre a két ország kkv-i között - jelentette be a helyettes államtitkár.
Hidvéghi Balázs problémásnak nevezte, hogy továbbra is hiányzik a két ország közötti befektetői és kereskedelmi vízummegállapodás. "Jelenleg az USA-ra várunk, reméljük hamar meglesz ez az egyezség." - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, majd hozzátette, hogy szerencsére számos támogató intézkedés létezik az országban, mint például a kettős adóztatás elkerülése, a tudomány, technológiai együttműködés, vagy a beruházásvédelem.
Az árfolyamkockázatok fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában Moczó Melinda, a magyarországi Citibank Treasury osztályának értékesítési vezetője. Elmondása szerint a téma nem olyan félelmetes, mint amilyennek látszik, kis odafigyeléssel el lehet kerülni a komolyabb veszteségeket.
A szakember egy példával nyitott, mely szerint ha valaki köt egy szerződést 210 forintos dollár árfolyamon 100 ezer dollárértékben, akkor a kifizetésnél három variáció fordulhat elő: vagy megmaradt az árfolyam és megkapja a betervezett 21 millió forintot, vagy az árfolyam kedvező/kedvezőtlen változásainak köszönhetően ennél többet, vagy kevesebbet kap. "Ezzel szemben aktív devizakockázat-kezelés esetén a vállalati eredmény kiszámíthatóvá válik, hiszen ez védelmet biztosít a piac hirtelen, negatív irányú elmozdulásaival szemben, illetve növeli a bevételek és kiadások tervezhetőségét." - mondta Moczó Melinda. Elmondása szerint 2008-ban, amikor hullámvasúton ültek az árfolyamok sok cég megkímélhette volna magát a veszteségektől amennyiben "beléptek volna az árfolyamvédelembe".
A bevételek biztosítására a határidős árfolyamügylet a legegyszerűbb megoldás - mondta a szakember. A határidős árfolyam meghatározása a mindenkori azonnali árfolyam (SPOT) és a devizapár adott futamidőre vonatkozó kamatainak különbségéből történik. A fix árfolyammal kikerülhető a komolyabb veszteség és bár a pénzintézetek nem adják olcsón az ilyen megoldásokat, sok cégnek jelent ez biztonságot - vélte a szakember.
