Máshol bőkezűbbek
A kormányrendeletre reagálva Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere kommentárjában kifejtette: a támogatás számításánál jól látható, hogy ez a bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének 10-20 százalékát fedezi, ezért a munkavállalók megtartása jelentős további erőforrást igényel a cégek részéről. Összehasonlítva a külföldi példákkal az látható, hogy több régiós ország magasabb mértékben finanszírozza a leállás, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket.
Ország | Foglalkoztatás jellege | Foglalkoztatás mértéke | Bérgarancia intézkedés mértéke | Időtartam |
Németország | Leállás miatti, vagy részmunkaidős („Kurzarbeit”) | Legalább 10 százalék | 60, vagy 67 százalék | Nincs adat |
Egyesült Királyság | Leállás miatti | Nincs elvárás | 80 százalék, maximum 2500 font | Nincs adat |
Olaszország | Leállás miatti | Nincs elvárás | 80 százalék, maximum 1200 EUR | Nincs adat |
Ausztria | Részmunkaidős („Kurzarbeit”) | Legalább 10 százalék | 80-90 százalék | 3 hónap |
Csehország | Leállás miatti, vagy részmunkaidős | nincs adat. | 80, illetve 60 százalék | Nincs adat |
Szlovákia | Leállás miatti | Nincs elvárás | 80 százalék | Nincs adat |
Horvátország | Leállás miatti | Nincs elvárás | 4000 kuna (kb. 186.500 Ft) | Nincs adat |
Románia | Leállás miatti, bizonyos szektorok | Nincs elvárás | 75 százalék, maximum az országos átlag 75 százalék-a (kb. 175.000 Ft) | Rendkívüli állapot idejére |
Szerbia | KKV szektor | Nincs elvárás | Minimálbérnek megfelelő fizetés (kb. 91.400 Ft) | Nincs adat |
Nemzetgazdasági érdek
A támogatás iránti kérelemben kötelezően be kell mutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a cég által a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. Ezen kívül azt, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. A jogszabály erről további részleteket nem tartalmaz, így még számos pontosításra lesz szükség például annak mérlegelésére, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek.
Értelemszerűen mindenki arra fog hivatkozni, hogy a munkavállaló elküldése utáni helyzet megterhelő lenne mind az egyén, mind a gazdaság számára. A kérdés az, hogy ez elegendő indok lesz-e, vagy csupán a stratégiailag fontosabb cégek/ágazatok számíthatnak majd a kérelem pozitív elbírálására - jegyzi meg a szakértő.
A támogatás 3 hónapra nyújtható, viszont nagyon fontos feltétel, hogy a munkaadó köteles a kérelem benyújtásának napján a meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapra. Bagdi Lajos úgy látja, ez a rövid támogatási és munkahely fenntartási időszak csak akkor lesz elegendő, ha a járvány ellaposodik és a gazdasági élet újra visszaáll a normál kerékvágásba.
Nem egyértelmű, mit vár el a jogszabályalkotó
Sajátos intézkedés az egyéni fejlesztési idő intézményének bevezetése, amely értelmében a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, viszont ekkor is a munkaadó rendelkezésére kell állnia. Ez mindenki számára egy teljesen új rendelkezés, nem világos, hogy pontosan mit vár el a jogszabályalkotó a cégektől és a magánszemélyektől - esetleg igazolni kell, hogy mit csinált a munkavállaló, ha igen, akkor hogyan?
Bagdi Lajos szerint a jogszabályból szintén nem látszik egyértelműen, hogy mikortól lehet benyújtani a kérelmeket a kormányhivatalhoz, bár a jogszabály jövő hét csütörtöktől hatályba lép, ami abból a szempontból is kérdéses, hogy sajnos a legtöbb vállalkozás számára „az idő pénz” és a fennmaradása függhet a támogatás mielőbbi igénylésétől.