Bár már 2018. július elsejétől be vannak kötve a számlázó programok a NAV-hoz és így minden, legalább százezer forint áfatartalmú számláról azonnal információhoz juthat az adóhatóság, jövő év júliusától vállalkozások közötti számlázás esetében már az összeg mértékétől függetlenül is, 2021-től pedig többek között a magánszemélyek részére kibocsátott számlákról is adatot kell szolgáltatnia a számlázó programoknak a NAV felé.

Mivel a kézzel kiállított számlákról már jelenleg is néhány napon belül manuálisan adatot kell szolgáltatni a NAV részére, a pénztárgéppel előállított nyugták esetében pedig maga a készülék továbbít adatot, ezzel gyakorlatilag minden belföldi számlára rálát majd az adóhatóság. Csak a külföldről kapott számlákról, illetve egyes, számlázással nem járó áfaköteles eseményekről nem lesz tudomása a NAV-nak a jövőben sem.

Mindeközben a Hatóság páratlanul széles körben, szinte azonnal rálát a vállalkozások számláira, így a korábbinál jóval nagyobb lehetősége lesz a hatékonyabb kockázatelemzésre. Például tudni fogja, ha adott hónap végén egy cég nem vallja be minden számla után a fizetendő adót, vagy több áfát helyez levonásba a vártnál. A puszta számszaki hibákon túlmenően gyanús vagy szokatlan ügyleteket is kiszűrhet a kockázatelemzés (például, ha egy egyébként kockázatosnak ítélt adózótól fogadunk be számlát, vagy vállalkozások gyanús hálózatában köröznek – potenciálisan fiktív – bizonylatok).

A „Crowe Adóreggeli” című rendezvényen többek között az is elhangzott, hogy a NAV már évek óta építi és fejleszti annak a koncepciónak az informatikai hátterét, amelynek célja, hogy teljes, a valós időhöz minél közelebb álló képet kapjon az adózók adóügyeiről. Ezen koncepció szerves része a már korábban bevezetett online pénztárgépek rendszere, az Online Számla rendszer, illetve az EKÁER is. Ugyanakkor - a fejlesztésekkel párhuzamosan - szankcionáló hozzáállás helyett a NAV az adózókkal partneri viszony kialakítására helyezi a hangsúlyt, önkéntes jogkövetésre sarkallva ezzel az adózókat.

„Ennek a változásnak köszönhetően az elmúlt években a jogkövető adózók körében drasztikusan csökkent az adóhiányt megállapító ellenőrzések száma, helyette a NAV felhívja az adózókat hibáik javítására. Ugyanennek a koncepciónak a mentén haladva a legújabb tervek alapján a NAV a jövőben tovább szélesíti az adózók lehetőségeit saját hibáik korrigálására” – emelte ki a NAV ellenőrzésekért felelős szakfőigazgatója, Czinege Attila.

A rendezvény kitért az adótanácsadók jövőbeli szerepére is: a résztvevők között konszenzus volt abban, hogy az adótanácsadók tevékenysége egyre inkább ahhoz a működési modellhez fog igazodni, hogy napi színtű együttműködésben álljanak az ügyfeleikkel. Így nem csak az utólagos korrekciókban kell majd segítséget nyújtaniuk, hanem a folyamatos, helyes működést támogató megoldásokat is biztosítaniuk kell az adózóknak.

„Egyre fontosabb lesz, hogy a számlák adatai adójogi szempontból helyesen kerüljenek be a vállalkozások könyvelési rendszereibe, hiszen míg korábban sokan csak az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt kezdték kijavítani téves vagy helytelen könyvelési tételeiket, ma már elengedhetetlen a helyes elszámolások biztosítása az első adatrögzítéstől” – figyelmeztetett Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakember szerint csak így lehet minimalizálni annak kockázatát, hogy a NAV rendszerszerű, hibás könyveléseket észleljen az adózónál, ami elkerülhetetlenül további ellenőrzésekhez és súlyos adminisztrációs költségekhez, adókockázatokhoz vezetne.