Az épületek energetikai teljesítménye több szemponttól is függ, de általánosságban véve elmondható, hogy egy átlagos épület összes hőveszteségének kb. 50-60 százaléka a tetőfödémen és a külső falain keresztül mérhető. A nagy hőveszteség pedig jó eséllyel párakicsapódást és nedves belső felületeket eredményez, amelynek hatására penészesedés, gombásodás is kialakulhat.
Jogszabályi követelmények
Használatuktól függően az épületekkel szemben támasztott követelmények igen változatosak. Az energiahatékonyság, a hőveszteségek alacsony szinten tartása és a külső térelhatároló szerkezetek fokozott hőszigetelése általában akkor kerül szóba, ha csökkenteni kell a fenntartási költségeket, ha biztosítani kell az épületben tárolt anyagok védelmét, vagy ha jogszabályi követelmények írják elő.
A felsorolt indokoktól függetlenül is érdemes megvizsgálni, hogy a kezdeti beruházási költségekkel szemben mekkora hasznot jelent a fokozott hőszigetelési képességgel rendelkező tető- és falszerkezet kialakítása. Ezek ugyanis biztonságosabbá teszik az épület használatát, jobb funkcionalitást eredményeznek, nem beszélve a benne tárolt anyagok és berendezések, illetve a benne élők védelméről. Éppen ezért egy eredetileg hőszigetelés nélküli, fűtetlen épület esetében is érdemes kiszámolni, hogy viszonylag alacsony költségtöbblettel jóval magasabb műszaki és energetikai teljesítményű és nem utolsósorban magasabb értékű ingatlant érhetünk el.
A kétoldali acél anyagú és a felületek között elhelyezkedő hőszigetelő maggal rendelkező szendvicspanel kiváló megoldást nyújt a külső határoló felületek gyors, gazdaságos és műszakilag optimális kivitelezésére. A nagy teherbírású és tartós építőanyag ugyanis kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá tökéletes víz-, pára- és légzáró, valamint – a kitöltő anyagtól függően – magas fokú tűzvédelmet biztosít. A karbantartása is egyszerű, és szükség esetén egyszerűen cserélhető, javítható. A hőszigetelő magot alkotó anyagok jellemzően a poliuretánhab és a kőzetgyapot, de elérhető újonnan fejlesztett üveggyapot töltet is.
A Swedsteel-Metecno szakemberei hangsúlyozzák, hogy a megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása mindig az adott épület funkciójától, az igényektől és a műszaki követelményektől függnek. Míg a kőzet-, illetve üveggyapot töltet kitűnő hanggátlási és tűzvédelmi értékekkel bírnak, addig a hőszigetelési jellemzők alapján a legkedvezőbb anyagok viszont a habosított hőszigetelések, amelyek a legkisebb hőveszteséget biztosítják.
Magyarországon évtizedeken keresztül falazott felmenő szerkezetekkel, fa- vagy acél anyagú tetőszerkezettel és egyrétegű, hőszigetelés nélküli azbeszt hullámpala tetőfedéssel készültek a gazdasági épületek. A mára akár 30-40 éves fedések jórészt tönkrementek, töredezettek, beázási forrást és komoly egészségi kockázatot is jelentenek. A Swedsteel-Metecno szakemberei viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy ezen épületek többsége gazdaságosan felújítható a falazat, illetve a tető-tartószerkezet megtartásával és felújításával, renoválásával, valamint a hullámpala fedés szendvicspanelre történő teljes lecserélésével. Ezzel az épületek műszaki állapota és energetikai jellemzői is hatékonyan fejleszthetők, továbbá ingatlanpiaci értékük is jelentősen megnő.
A közeljövőben megnyíló EU-s és állami pénzcsapok elsődleges célja az energiafelhasználások és a CO2-kibocsátások csökkentése, valamint a megújuló energiaforrások növekvő, hatékony felhasználása. Ezek többsége kitér az épületek hőtechnikai fejlesztésének támogatására is, amelyre kiváló alternatívát kínálnak a szendvicspaneles tetőfedéssel és falburkolattal szerelt csarnoképületek. (Jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat az NGM szerint.)
