Sokszorosan megtérül és komoly versenyelőnyt biztosíthat a hazai vállalatoknak a cég értékének minél pontosabb ismerete. A valóságot tükröző, objektív helyzetértékelés a vállalati életciklus bármely pontján támpontot adhat a növekedési lehetőségek hatékony kihasználásához, akár egy hitelfelvétel kapcsán is, de különösen igaz ez, ha valamilyen tranzakció – egyesülés, felvásárlás, cégeladás, meglévő pozíciók újragondolása, piacszerzés – van kilátásban.
A szakszerű cégértékeléshez megbízható kiinduló adatokra és validálható üzleti tervre van szükség, amelyet a cégvezetés állít össze. A cégérték meghatározása azonban a szakértő feladata, hangsúlyozza Gál Balázs, a Mazars Tanácsadási Üzletágának vezetője:
„A munka során akkor kapunk minél pontosabb eredményt, ha az üzleti terv összhangban van az adott vállalat valós piaci helyzetével, múltbeli teljesítményével és jövőbeli lehetőségeivel. Ezek az információk a menedzsment szintjén érnek össze, a tervezés során a tapasztalt tanácsadó az objektív elemzések és az esetleges kérdések tisztázásában tud sok hozzáadott értéket nyújtani.”A szakértő elmondta, hogy sok cégértékelési folyamat a nem validálható üzleti terven csúszik félre, amelyről jellemzően későn derül ki, hogy nem megfelelő adatokból indult ki vagy túlságosan optimista volt.
„A terv elemzése során nem az értékelési modell felépítése jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a terv validálása” – húzta alá Szántó Gergely, a Mazars Tanácsadási Üzletágának menedzsere, aki néhány típushibára is felhívta a figyelmet.Általában kétféle oka lehet az üzleti terv nem megfelelő összeállításának. Az első eset az, amikor a cégvezetés nem fordít elég figyelmet a tervezésre, csupán kiszervezi a feladatot a könyvelési vagy a kontrolling osztálynak. A terv ilyenkor nem a hosszú távú növekedési lehetőségek figyelembevételével készül, hanem a historikus adatsorok által meghatározott trend jövőre való alkalmazásával. A piaci lehetőségek, esetleges külső és belső kockázatok figyelmen kívül hagyása mellett ugyancsak valós veszély a terv normalizálásának hiánya, azaz a működési és a finanszírozási tételek keveredése, vagy korábbi egyszeri tételek konstans jövőbeli alkalmazása.
A második esetben ennek az ellenkezője történik, azaz a cégvezetés más osztályok kihagyásával készíti a tervet, amely ennek megfelelően a jövőbeli lehetőségekkel, piaci realitásokkal összhangban van, ugyanakkor számviteli szempontból gyakran hibás, nem megbízható. Ezek a hibák lehetnek a speciális elemek – adófizetési kötelezettség, értékcsökkenési leírás, nettó működőtőke-változás – nem megfelelő számítása vagy alkalmazása, esetenként akár teljes kihagyása. Ilyenkor gyakran a mérlegterv és az eredménykimutatási-terv összefüggő elemei is eltérnek egymástól.
Torzító hatású lehet a túlzottan optimista helyzetértékelés is, amikor a realitások helyett a cég menedzsmentje inkább a vágyait fogalmazza meg, például felülbecsüli az árbevétel növekedési ütemét, alulbecsüli az anyagjellegű ráfordítások arányát, nem számol a bérinflációval, a növekvő finanszírozási szükséglettel, vagy következetlenül tervez a forgótőkeigény változásával és a beruházásokkal.
A felkészült tranzakciós tanácsadó már az üzleti terv validációjába is bekapcsolódik
A tanácsadó sosem ismerheti részletesebben az adott iparágat és céget a cégvezetésnél, de a tervezés során felmerülő általános inkonzisztenciák kezelésében a legáltalánosabb jelenségtől kezdve (túlzott optimizmus), a tipikus hibákon át (előre lekötött szerződések nem megfelelő kezelése, finanszírozási szükséglet tervezése), a konkrét besorolási kérdések kezeléséig (értékcsökkenési leírás, adóalap, számlaosztály besorolásának kérdései, egyszeri tételek stb.) értéket teremtő segítséget nyújt.
