A törvény részletesen meghatározza az átvilágítás és kockázatelemzés folyamatát. Az emberi jogi kockázatok közé tartozik például a gyermekmunka, kényszermunka, az egyenlőtlenség és megkülönböztetés, a bérek visszatartása, az embertelen és megalázó bánásmód, a kollektív dolgozói érdekérvényesítés megnehezítése. A környezetvédelmi kockázatok között kiemelendő a káros melléktermékek és hulladékok ártalmatlanításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos mulasztások, különös tekintettel a higanytartalmú termékek gyártására és felhasználására és a higanyhulladék kezelésére, valamint a veszélyes hulladékok exportja és importja.

A jogszabály kitér arra is, hogy az érintett cégek milyen hatósági ellenőrzésekre, intézkedésekre, szankciókra számíthatnak. A büntetés szigorú, akár 8 millió eurós, vagy 400 millió euró feletti árbevétel esetén még ennél is magasabb, az árbevétel 2 százalékának megfelelő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak azokra, akik nem tartják be az előírásokat, a szabályszegőket pedig a közbeszerzésekből is kizárhatják. A hazai és külföldi – köztük magyar – beszállítók ezért arra számíthatnak, hogy a német vállalatok hamarosan jelentős adminisztrációval, akár többletköltséggel járó adatkérési, ellenőrzési, folyamatfejlesztési és szerződéses klauzulákra vonatkozó igénnyel fognak jelentkezni.

További szigorítás jöhet

A Magyarországon működő vállalatoknak emellett a jövőben – várhatóan két éven belül – még szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelniük ezen a területen. Már az Európai Parlament előtt van ugyanis az Európai Bizottság tavaly februárban benyújtott javaslata egy új európai uniós irányelv elfogadására. Ez az 500 fő – bizonyos nagyhatású iparágak esetén 250 fő – feletti vállalatokat arra kötelezné, hogy egy, a német törvényben foglaltaknál is szigorúbb fenntarthatósági átvilágítási és jelentéstételi mechanizmus keretei között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. A jogszabály megjelenik majd a nemzeti szintű törvényhozásban.