2023. január elsejétől minden 3 ezernél több alkalmazottal rendelkező, Németországban működő, vagyis ott központi ügyvezetéssel, fő telephellyel, igazgatási központtal vagy fiókteleppel rendelkező vállalat köteles kezelni és csökkenteni az emberi jogi, illetve környezetvédelmi kockázatokat a közvetlen és közvetett beszállítói vonatkozásában. Ez mintegy 900 német céget érintett közvetlenül, vagyis a beszállítók nélkül. Egy év leteltével, 2024 januárjától bővül a kör, és már minden 1000 fő feletti, az említett paraméterekkel rendelkező vállalatra vonatkozik majd az előírás, azaz 4800 német cégnek kell megfelelnie az új követelményeknek – hívta fel a figyelmet a KPMG.

Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, és Magyarország is számos területen fontos piac, beszerzési forrás és termelési helyszín a német vállalatok számára. Az új szabályok érintik a német anyacéggel rendelkező magyarországi vállalatok mellett a hazánkban működői német cégek beszállítóit, illetve a Németországba exportáló cégeket is. A Világbank adatai szerint 2021-ben a magyar kivitel 27 százaléka irányult Németországba. A makrogazdasági adatok alapján egyértelmű, hogy közvetlen vagy közvetett módon több ezerre tehető azon magyarországi vállalkozások száma, amelyek részesei a német beszállítói láncnak, többszázezer főt foglalkoztatva cégeikben.

Mi áll a változtatás mögött?

A jogszabályra azért volt szükség, mert a vállalatok beszállítói láncában gyakran derült fény emberi jogi visszaélésekre és környezeti károkozásra az adott cég anyaországán kívül. Olvashattunk a hírekben például embertelen munkakörülményekről, gyerekek kizsákmányolásáról, a munkavédelmi előírások semmibevételéről, vagy éppen súlyos környezetszennyezésről valamelyik jónevű nagyvállalat külföldi beszállítójánál. Ezek jellemzően valamelyik távol-keleti országhoz kötődtek, a mostani törvény azonban minden beszállítóra – tehát a Magyarországon működő cégekre is – vonatkozik.