„A fenti szabályt azonban hivatalosan még nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, ezért könnyen előfordulhat, hogy azok a cégek, amelyek az átmeneti szabály alapján jártak el és adták be június elsejéig bevallásaikat, azok a kihirdetést követően önellenőrzésre kényszerülnek. De az is elképzelhető, hogy a ki nem hirdetett törvénymódosítást, vagy a már a kihirdetettet még a hatálybalépés előtt visszavonják; ekkor az új szabályozást alkalmazó vállalkozásokat meg is büntetheti az adóhatóság” – hívja fel a figyelmet Bagi Márta, a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég adópartnere.
A szakember szerint a kihirdetés elmaradása vagy a visszavonás akár azért is bekövetkezhet, mert az EU Bizottság a korábbi reklámadó szabályokat és mértékeket jogellenes, versenytorzító állami támogatásnak minősítette, ezért Magyarországot kötelezte a módosításra. Az elfogadott módosítás azonban az adóalany döntési jogkörébe utalja a régi és új szabályok közti választást, nem írja elő a módosítás kötelezető – visszamenőleges – alkalmazását. Így azonban kérdéses, hogy ez ebben a formában megfelel a Bizottság elvárásainak, mutat rá Bagi Márta
Az Európai Bizottság által sokat kritizált reklámtörvény 2015. májusi módosítása során (amire még nem tudni mit lép az EU) a reklámadó mértéke és az adóalap-sávok jelentősen megváltoztak. Az új séma szerint az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó részére 0%-os adókulcs érvényes, míg afelett 5,3%-os. (Korábban 500 millió forintos alapig 0% volt az adó mértéke, majd felette sávosan emelkedve akár az 50%-ot is elérhette a teher aránya.) Emellett megrendelt hirdetés esetén, nyilatkozat hiányában a továbbiakban 5,3%-os adó fizetendő a korábbi 20%-os helyett.
Ami a társasági adót (TAO) illeti, a korábbi szabály szerint 2014-ben a nyilatkozat nélküli, megrendelt hirdetések összege az első forinttól kezdve TAO-alap növelő tétel. Azonban ez 2015-től úgy módosult, hogy kizárólag az évi 30 millió forintot meghaladó rész növeli a TAO-alapot.
