A legjelentősebb tényező a vállalatok számára az üzleti tervek és lehetőségek értékelésekor jelen pillanatban a munkavállalók rendelkezésre állása. A nagyon alacsony munkanélküliség, a dinamikus fejlődés, a kivándorlás és a szolgáltatóipar gyors fejlődésének együttes hatásaként akut munkaerőhiány jött létre a KKE-6 régióban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária).

Kép: Pixabay

Ha nem találunk megoldást a fenti problémákra, elképzelhető a GDP növekedés korlátozódása, ami befolyásolhatja a régióbeli magánbefektetéseket is közép vagy hosszú távon. Amennyiben ez valóra válna, az a következő ciklusban kihatással lehet a kereskedelmi ingatlanok iránti keresletre is a KKE régióban - derül ki a Colliers International felméréséből.

„A probléma azért alakult ki, mert amikor a gazdaságok ciklikusan alacsony munkanélküliségi szintet érnek el, a történelmi előzmények alapján egy gazdasági lassulás következik be. Ez a lassulás munkahelyek megszűnését eredményezi, a munkanélküliségi ráta megnő, és valamelyest visszaáll a munkaerőpiac egyensúlya. Ez a mechanizmus gazdasági nehézségeket okoz, ami nem vonzó a politikai döntéshozók, a gazdasági vagy ingatlanpiaci szereplők számára.”

A problémára a Colliers hat lehetséges megoldást lát

A munkaerő hazatérését nyugatról. A „bumeráng” még nem alakult ki, de az azt elindító gazdasági feltételek, beleértve a bérek növekedését a KKE régióban már igen.

A keletről történő kivándorlás a volt Szovjetunió államaiból és környékéről növelheti a KKE-6 régióbeli munkaerő számát. Először van jelentős külföldi jelenlét a KKE-6 régióban. A Világbank adatai szerint Csehország népességének 7,1%-a külföldi volt 2017-ben. A legalacsonyabb szint Lengyelországban volt 1,8%-kal, beleértve a Világbanknak a 221 307 ukrán személyre vonatkozó becslését is, habár ez a szám valójában ennek többszöröse lehet. Az ukránok hozzájárulnak Lengyelország gazdasági teljesítményének fenntartásához, valamint demográfiai és munkaerő-problémáinak megoldásához. Más FÁK-államok, mint Oroszország, Fehéroroszország és Moldva további erőforrásokat jelentenek.

A régióban nyújtott munka minőségének növelése a jobb oktatáson és képzésen keresztül, a termelékenység növelése érdekében. A közszférabeli munkaerő cseréje különösen Magyarországon és Szlovákiában lehet megoldás.

A 15-64 éves korosztály és esetleg a nyugdíjkorhatárt elért népesség munkavállalási „aktivitási rátájának” növelése. A KKE-6 régió az elmúlt 15 évben sikereket ért el a dolgozni akaró és képes népesség arányának növelését célzó politikákkal.

A munkák automatizálása és a heti munkaidő csökkentése is megoldást jelenthet. Az automatizálással növelhető az egy munkavállalóra eső produktivitás, miközben csökken a munkavállalók száma. A szűkülő munkaerőpiac talán még támogatja is az automatizálási befektetéseket.  Miközben a KKE-6 régió korántsem egyedüli a világon a munkahelyek „fenyegetettségét” illetően, munkaerőhiánnyal küzd és GDP-jének nagy aránya a gyártóiparból származik. Az automatizálás elsősorban a gyártóipari munkaerő-igényekre kínál megoldást, a szolgáltatásokkal szemben. Ennek jelei tetten érhetők Németországban, ahol egyes gépjárműipari vállalatoknál áttértek a 28 órás munkahétre. A német autóipar útjára léphet a KKE-6 régió is.

A recesszió nem elkerülhetetlen a KKE-6 régió gazdaságai számára, de az infláció növekedik és a központi bankok növelni kezdték a kamatlábakat. A gazdasági lelassulás / visszaesés csökkentheti a munkaerő-igényt, és önmagában megoldja a problémát.