Az utóbbi időben az adóhatósági ellenőrzések fókuszába kerültek a gazdaság azon szereplői, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására vagy terrorizmus támogatására használják fel. A hitelintézetek, a pénzügyi szolgáltatók vagy a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó cégek természetesen ilyenek, de a kör sokkal bővebb – hívja fel a figyelmet dr. Deák Ivett, a BDO Magyarország KX Tanácsadó Kft. menedzsere. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban Pmt.) ide sorolja a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező társaságok közül az ingatlanforgalmazással vagy -hasznosítással foglalkozó cégeket, az adótanácsadókat, az adószakértőket, a könyvelőket és a könyvvizsgálókat, az ügyvédeket és az ügyvédi irodákat, a bizalmi vagyonkezelőket és a székhelyszolgáltatókat, a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőket – sőt, minden olyan árukereskedőt, aki hárommillió forintot elérő összegű készpénzfizetést fogad el.
Az adóhatóság az ellenőrzés során azt vizsgálja, hogy a szolgáltató az adott ügylet megkötése előtt, az üzleti kapcsolat fennállása alatt, valamint (bizonyos esetekben) annak megszűnésekor megtett-e mindent a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló körülmények maradéktalan kiszűrése, feltárása és bejelentése érdekében.
