A nagyobb göbök szabad szemmel is jól láthatóak, és akár nehézlégzést vagy nyelési nehézséget is okozhatnak. A kisebbeket pedig nyaki ultrahangos vizsgálattal, illetve a nyaki szervek tapintásával észlelik.

Mi okozhat pajzsmirigy göböket?

A kiváltó okok közé tartozik többek között a jóindulatú mirigydaganat, mely okozhat alulműködést. Továbbá ide tartozik a gyulladás, a pajzsmirigyrák, a jódhiány (jódhiányos étrend miatt alakul ki) és a golyva (strúma). Utóbbi pajzsmirigybetegség vagy jódhiány miatt alakul ki.

Mindemellett ide sorolható a ciszta is, mely folyadékkal telt üreg. Többnyire elhaló mirigydaganatokat követően alakul ki. Mivel tartalmazhat rákos sejteket, minden alkalommal alapos kivizsgálást igényel. A göbök kialakulásának okát minden helyzetben tisztázni kell szakorvos segítségével.

Milyen lépésekből áll a kivizsgálás?

A pajzsmirigy göbök kivizsgálásával a belgyógyász-endokrinológus szakorvos foglalkozik. A vizsgálat első lépéseként az orvos alaposan kikérdezi a beteget, felveszi az anamnézist. Majd pedig a nyaki szervek fizikális vizsgálata következik. Az egy centiméternél nagyobb göbök jól tapinthatóak a fizikális vizsgálat során. Ezt követi az ultrahangos vizsgálat, melynek köszönhetően pontosan kideríthető a göbök elhelyezkedése, száma és mérete. Az ultrahang segítségével a kisebb változatok jelenlétére is egyszerűen fény derülhet.

A csomók termelhetnek hormonokat, mely esetben a páciens a pajzsmirigy túlműködés tüneteit is tapasztalhatja. Például hasmenést, fogyást, idegességet, szívdobogást, izzadást vagy alvászavart. Bizonyos esetekben pajzsmirigy-alulműködésre jellemző tüneteket is tapasztalhat a beteg, például fáradékonyságot, hajhullást, memóriazavart, depressziót, fázást vagy bőrszárazságot. Nyaki csomó vagy pajzsmirigyduzzanat észlelése esetén érdemes minél hamarabb felkeresni a Belvárosi Orvosi Centrum belgyógyász-endokrinológus szakorvosait.

Ultrahangvezérelt aspirációs citológiai vizsgálat 

A pajzsmirigyhormonok szintjének megállapítása minden esetben vérvételes hormonvizsgálattal történik. Annak érdekében, hogy kiderüljön, rosszindulatú daganatról van-e szó, ultrahangvezérelt aspirációs citológiai vizsgálatra is sor kerül. 

Ezzel a vizsgálattal lényegében a pajzsmirigy göbök természetének tisztázása történik. Ezt vékonytű biopsziának is nevezik, mivel egy vékony tű segítségével a pajzsmirigyből sejtmintát vesznek. Ez körülbelül 20 percet vesz igénybe, és csupán minimális kockázattal jár. Ultrahangvezérléssel történik a vizsgálat. Pajzsmirigydaganat esetén a pajzsmirigy többnyire műtéti úton eltávolításra kerül.