Öt év múlva nem lesz, aki megjavítson valamit

Sokat hallani arról, hogy nincs kinek „átadni az ipart” az első generációs vállalkozók jelentős részének, ahogy az sem újdonság, hogy a kisvállalkozások számára jelentős nehézséget jelent megküzdeni a globális cégek nyomott áraival. Pető Lajos cipészmester szavai szerint viszont úgy tűnik, nem is olyan sok kéne ahhoz, hogy a legkisebbek túlélése biztosítva legyen.

Pető Lajos 1970-ben vette át felmenőitől a cipész üzletet, azóta folyamatosan dolgozik, most azonban egyre inkább kilátástalannak látja a jövőjét. Mint mondja, a szakma – ahogy több más kisipari terület is – rogyadozik, véleménye szerint elsősorban azért, mert a politika, gazdaságpolitika nem foglalkozik a terület problémáival és ipartestület sem támogatja a működést.

Népszerűsítésre szorul a vállalkozói lét
Folyamatos problémát jelent az alacsony vállalkozói hajlandóság is mind Magyarországon, mind az Unióban. A fiatalok sok esetben inkább az alacsonyabb, de biztosan érkező fizetést választják, akár pályaelhagyóként ahelyett, hogy tanult szakmájukban indítanának vállalkozást. A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a kkv-k továbbra is a gerincét képezik az európai gazdaságnak, 20.7 millió vállalkozás több mint 87 millió embert alkalmaz és több mint 99.8%-át adják az összes létező cégformának. Ugyanakkor az európaiak mindössze 37%-a szeretne vállalkozni a jövőben, szemben az USA 51%-os és a Kína 56%-os mutatóival. Európán belül egyébként a magyarok a leginkább borúlátóak egy saját vállalkozás indításával kapcsolatban. Honfitársaink szerint újabb vállalkozások addig nem is nagyon születnek, amíg a két nagy akadály, kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet, el nem hárul a vállalkozni vágyók útjából. A magyar kkv szektor egyharmada 5-8 éven belül generációváltás elé néz, ám a hazai fiatalok vállalkozói hajlandósága európai viszonylatban is nagyon alacsony: mindössze 4 százalékuk indít vagy tervez indítani saját vállalkozást a jövőben.(Hogy miért félnek a magyarok vállalkozást indítani, arról itt olvashat bővebben.)
A legnagyobb problémák egyike mégis az utánpótlás hiánya. A szakmába nem jönnek a fiatalok, nincs megfelelő képzés, bár az oktatási és szakképzési törvény egyértelmű irányt szab a fiatalok iskoláztatására. Az állam azt szeretné, ha minél többen szakmát tanulnának, manuális képességeik hasznosításával jelennének meg az álláspiacon.

A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanakkor nem nagyon van kinek átadni a szaktudást, pedig a cipészmester szavai alapján a vásárlói tudatosság növekedésével lehetne újra igény az egyedi, minőségi termékekre. Mint mondja, a tömeggyártott, olcsó cipők sok esetben egészségügyi problémát okoznak viselőjüknek, ám, hogy emiatt érdemes lenne – vagy lett volna – szakembernél vásárolni, az a legtöbb emberben csak utólag tudatosul.

Talán az is mutathatja, hogy a vásárlói tudatosságnak is fontos szerepe lehetne a változásban, hogy Pető Lajos – mai áron – 18-20.000 forintos átlagáron kínál minőségi, kézi munkával készült, olcsó, de egészségtelen ólom tartalmú ragasztót nem tartalmazó lábbeliket. Ez az ár pedig versenyképesnek tűnik akár a plázák kínálatával is egy bizonyos vásárlóréteg számára.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy jelentősen csökkent a fizetőképes kereslet is, az emberek inkább rövid távon gondolkodva az olcsóbb, rosszabb minőségű darabokat választják. Ennek eredménye viszont az lesz, hogy a szakmák egy része eltűnik. Öt év múlva nem lesz, aki egy gombot felvarr. Vedd meg, dobd el, ez a jelszó –kesereg a mester.

A probléma más szakterületeken is szembeötlő, veszélyben van a szabó szakma, de a faipar is küzd – mondta egy korábbi nyilatkozatában Koronka Lajos az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója. A piac szűkülése gyakorlatilag a kétezres évek eleje óta folyamatos Halmai Ferenc asztalosmester szerint. Az áruházak tetszetős, de rosszabb minőségű bútorai megfojtják a hazai ipart- véli a mester.

A faipar estében  Koronka szerint ráadásul erősen érvényesül a külföldi elszívó hatás is. A kurrens munkaerő mobilis, és hatalmas a hiány Németországban a technikusi és szakmunkás pozíciókat betöltőkben. "Most már látszik, hogy a német gazdaság szűk keresztmetszetét a képzett szakmunkások hiánya okozza, ami nagyon rossz hatással van a magyar minőségi szakmunkaerő piacára" – állítja az igazgató.

A külföldre távozó fiatal munkavállalók tehát nem csak a felsőfokú képzést végzők körében jelentenek komoly kihívást a magyar gazdaságnak, de a szakmát tanuló, jó képességű fiatalok megtartásában is.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo