Az interjú a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg.
A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>
Vannak a pénz- és tőkepiacok mozgására általánosságban ható tényezők, mint például a koronavírus vagy a laza monetáris politikák. Ezek az általánosságban ható tényezők a startupok és a kockázati tőkések világát is befolyásolják?
– A laza monetáris politikák annyiban, hogy pénzbőséget okoznak. A mi piacunkra is van hatása, hogy a jegybankok fenntartják az alacsony kamatszintet és az egyéb élénkítő eszközöket. Noha mi úgy látjuk, hogy a forrásellátottságunk egy jó időre biztosított. Ami azt jelenti, hogy ha hirtelen megfordulna a monetáris politikák iránya, akkor annak nálunk csak több év múlva lehetnének következményei. Egyéb egyszeri hatásoknak lehet szerepük, de azért egy koronavírusnál tartósabb folyamatok azok, amelyek a mi piacainkat meghatározzák. Azt azonban, hogy milyen területen, milyen technológiákat és üzleti megoldásokat érdemes fejleszteni, egy globális esemény csak akkor befolyásolja, ha az tartós kihívás az emberiségnek, s innentől kezdve fel kell készülni az ilyen típusú problémák kezelésére.
És az amerikai–kínai kereskedelmi háború? Az már a koronavírusnál tartósabb hatásúnak tűnik, és a technológiai szektort is befolyásolja.
– Amíg a kereskedelmi háborúk egy-egy régió, iparág közötti erőfitogtatások, addig azt gondolom, hogy ezeket az általunk finanszírozott cégek le tudják követni, mert gyorsan tudnak alkalmazkodni és stratégiát váltani. A mi iparágunk erőssége, hogy a cégeink minden más piaci szereplőnél gyorsabban igazodnak az új kihívásokhoz. A szinte kiszámíthatatlan gyorsasággal változó környezetben éppen ezért versenyelőnyhöz jutunk az évtizedek alatt kialakult, megszokott működésű cégekkel, nagyvállalatokkal szemben. Egy ilyen üzleti környezet forrásbőséggel párosulva számunkra paradicsomi állapotokat eredményez. Agrárinnovációs területen működő cégünk, az Agroninja például pillanatok alatt piacot vált, és Dél-Amerikában kezd terjeszkedésbe, ha az európai piacok lassulnak. Vagy az önvezető autózást szoftveres megoldásokkal támogató Commsignia is képes bármely piacon megjelenni, miközben technológiai szolgáltatásait bármikor smart city megoldásokká tudja konvertálni, ha a hagyományos autóipari szereplők lassan reagálnak az új kihívásokra. Az adott technológiai innováció piaci felhasználási lehetőségei mindig sokrétűek, és a gyors reagálású induló vállalkozások könnyebben le tudják követni az aktuális változásokat.
Mik azok a paraméterek, amelyek alapján meghatározzák, hogy egy üzleti évük hogyan sikerült?
– Bár a mi iparágunk sok szempontból rendkívül bonyolult, a pénzügyi logikája igen egyszerű: nekünk egy növekvő értékű portfóliót kell tudnunk felmutatni ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, mi és a befektetőink is kerestek-e pénzt. Magyarul, mi akkor vagyunk elégedettek, ha a befektetett tőke arányában a portfólió értéke folyamatosan növekszik. Ez az elmúlt években sikerült, ráadásul befektetésekkel és akvizíciókkal 2019 végére elértünk egy olyan portfólióméretet és -értéket, ami néhány év alatt négyszeres értéknövekedést mutatott, s ami így akár egy szélesebb befektetői kör számára is vonzó lehet. Ezt a pályát szeretnénk folytatni. Ami azt jelenti, hogy ha a portfóliónk értékét az idén is tudjuk tizenöt–húsz százalékkal növelni, és legalább ekkora hozampotenciált felmutatni, akkor a saját és a befektetői elvárásainkat is teljesítjük.
Ezért vált pont most időszerűvé, hogy az idei év első felében zárt körben vonjanak be forrást, 2021-ben pedig már nyilvánosan, a tőzsdén keresztül?
– Most azt látjuk, hogy a piacon komoly növekedést lehet elérni akvizíciókkal. Nagyon sok az állami és uniós fejlesztési forrás és tőke, de a hatóköre korlátos, merthogy sokszor hazai, nagyon szabályozott működésű szereplők bizonyos fázisig el tudják vinni a cégeket, de utána megrekednek. S nagyon kevés a buy-out, azaz a kivásárlásjellegű befektetés. Ezen szeretnénk további magántőke bevonásával változtatni. Az elmúlt években voltak akvizícióink, és általuk komoly értéknövekedést tudtunk elérni, az egyébként jól teljesítő korai fázisú befektetéseink mellett jelentősen hozzá tudtak járulni a portfóliónk kiugróan jó teljesítményéhez. Úgy gondoljuk, hogy ezt a stratégiát érdemes folytatni. A tőzsdei bevezetés előtti forrásbevonásnak lényegében az a célja, hogy a négy-öt, kilátásban lévő, illetve folyamatosan mutatkozó új lehetőséget is ki tudjuk használni. Ha ezzel további értéknövekedést fel tudunk mutatni, és a tervezett exitjeinket meg tudjuk valósítani, akkor az megítélésünk szerint már olyan stabil történet, ami alapján el tudjuk magyarázni egy még szélesebb befektetői körnek, hogy ez miért egy megtérülő, ugyan magas kockázatú, de magas hozampotenciállal is rendelkező befektetés, s abba miért velünk érdemes beszállni.
S miért a Budapesti Értéktőzsdén debütálnak, mikor ezt a vezető börzék egyikén is megtehetnék, ahogy arra már volt példa más magyar cég esetében, lásd WizzAir?
– Minden politikai felhang nélkül: mi azért hazafinak tartjuk magunkat, attól függetlenül, hogy az üzleti életben dolgozunk, és nem a közszférában teljesítünk mindenféle célkitűzéseket. Nyilván szólnak érvek a hazai és a külföldi bevezetés mellett és ellen, jelesül más-más befektetői kört tudunk elérni itt és ott. De azt látjuk, hogy a mi gazdálkodási méretünkben Magyarországon is van elegendő forrás, érdeklődés, és hogy ha két olyan opció közül kell választani, ahol nincs evidens üzleti preferencia, akkor nyilván a hazaira voksolunk. Ebben a közösségben, ebben az országban élünk, és itt érezzük, hogy amit csinálunk, annak nemcsak üzleti haszna van, hanem társadalmi, közösségi értéket is teremtünk.
– csabai –
