Online számlázás: szakértő nélkül bele se kezdjünk?
Két hónapon belül indul az online számlázás, a programok fejlesztőinek azonban még sok nehézsége lehet a rendszerek beállításával – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A NAV ugyan adott segítséget a fejlesztőknek, ennek értelmezése azonban adószakértő nélkül közel lehetetlen. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a programok jelentős része már most is szabálytalanul működik.
Két hónap múlva startol az online számlázás, ami az eddigi felkészülés ellenére még okozhat problémát a vállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A számlázóprogramok valós idejű adatszolgáltatásra való átalakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy milyen adatokat szolgáltatnak a vállalkozások az Adóhatóságnak, ám ebben lehetnek nehézségek.
A kötelező adatok körét alapvetően az Áfa törvény határozza meg, ám ezek rendszerbe való integrálása okozhat fejtörést a fejlesztőknek. Az egyszerűbb átállás érdekében a NAV ugyan kiadott egy felhasználói kézikönyvet, ami a számlázóprogramok fejlesztőit segíti, ezt a dokumentumot azonban érdemes fenntartásokkal kezelni.
Kép:Fotolia
„Ennek oka, hogy a kézikönyvet a fejlesztők egyedül nem feltétlenül tudják értelmezni, ezért szükség lehet adózási szakember közreműködésére is. Ilyen nehézség például, hogy a kézikönyv ugyan kiemeli, hogy egyes mezők kötelező elemei lesznek az adatszolgáltatásnak, ám a konkrét esetek ennél jóval bonyolultabbak” – mondta H. Nagy Dániel, adóigazgató.
Adózás 2018: idén is van mire figyelni…
Hiába csökkent a szociális és az egészségügyi hozzájárulás mértéke, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt még nőnek is a vállalkozók adóterhei – vélekedett lapunknak Zara László. Az adószakértő szerint az adózás rendjének egyes változásai komoly veszélyeket jelentenek a cégek számára, egyes esetekben az adózói jogok, illetve jogérvényesítési lehetőségek is szűkültek, és jön néhány olyan változás is, amely minden magyar céget érint.
A NAV kötelezőnek jelöli meg például a bruttó fizetendő összeget, ez azonban a számláknak nem kötelező tartalmi eleme. Hasonló példa, hogy a hatályos XSD séma leírása szerint a tételsor feltüntetése nem kötelező adat. Ez viszont csak akkor igaz, ha olyan módosító vagy javító számlát állítunk ki, amely a tételsort nem módosítja. Az ilyen ellentmondásokat és nehézségeket vélhetőleg csak szakember közreműködésével lehet majd feloldani, ezeket a problémás szempontokat azonban figyelembe kell venni az interfész specifikációk és a számlázóprogramok fejlesztésekor, hogy az átállás zökkenőmentes lehessen.
„Van azonban egy még ennél is nagyobb probléma: sok esetben a számlázóprogramok már most sem felelnek meg az Áfa törvénynek és a kormányrendeletek előírásainak. Épp ezért még az átállás előtt érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozásunk által használt rendszer szabályosan működik-e. Ha már most sem jó a szoftver, akkor a valós idejű adatszolgáltatás kezdete után sem valószínű, hogy megfelelő adatokat fog szolgáltatni a NAV-nak” – emelte ki H. Nagy Dániel.
Az adóhivatal előtti elektronikus ügyintézés – buktatók, tapasztalatok
2018. január 1-jétől a közigazgatásban általánosan kötelezővé vált az elektronikus ügyintézés, illetve ugyanettől az időponttól a gazdasági társaságok számára általánosan kötelező a Cégkapu használata. Az adóhatósággal való elektronikus kommunikációról egyre több a tapasztalat, az új rendszer még sok buktatót hordoz magában. Az Orientax szakértői összefoglalták, mire érdemes az ügyfeleknek odafigyelniük.
