Online számlázás: szakértő nélkül bele se kezdjünk?
Két hónapon belül indul az online számlázás, a programok fejlesztőinek azonban még sok nehézsége lehet a rendszerek beállításával – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A NAV ugyan adott segítséget a fejlesztőknek, ennek értelmezése azonban adószakértő nélkül közel lehetetlen. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a programok jelentős része már most is szabálytalanul működik.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Két hónap múlva startol az online számlázás, ami az eddigi felkészülés ellenére még okozhat problémát a vállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A számlázóprogramok valós idejű adatszolgáltatásra való átalakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy milyen adatokat szolgáltatnak a vállalkozások az Adóhatóságnak, ám ebben lehetnek nehézségek.
A kötelező adatok körét alapvetően az Áfa törvény határozza meg, ám ezek rendszerbe való integrálása okozhat fejtörést a fejlesztőknek. Az egyszerűbb átállás érdekében a NAV ugyan kiadott egy felhasználói kézikönyvet, ami a számlázóprogramok fejlesztőit segíti, ezt a dokumentumot azonban érdemes fenntartásokkal kezelni.
Kép:Fotolia
„Ennek oka, hogy a kézikönyvet a fejlesztők egyedül nem feltétlenül tudják értelmezni, ezért szükség lehet adózási szakember közreműködésére is. Ilyen nehézség például, hogy a kézikönyv ugyan kiemeli, hogy egyes mezők kötelező elemei lesznek az adatszolgáltatásnak, ám a konkrét esetek ennél jóval bonyolultabbak” – mondta H. Nagy Dániel, adóigazgató.
Adózás 2018: idén is van mire figyelni…
Hiába csökkent a szociális és az egészségügyi hozzájárulás mértéke, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt még nőnek is a vállalkozók adóterhei – vélekedett lapunknak Zara László. Az adószakértő szerint az adózás rendjének egyes változásai komoly veszélyeket jelentenek a cégek számára, egyes esetekben az adózói jogok, illetve jogérvényesítési lehetőségek is szűkültek, és jön néhány olyan változás is, amely minden magyar céget érint.
A NAV kötelezőnek jelöli meg például a bruttó fizetendő összeget, ez azonban a számláknak nem kötelező tartalmi eleme. Hasonló példa, hogy a hatályos XSD séma leírása szerint a tételsor feltüntetése nem kötelező adat. Ez viszont csak akkor igaz, ha olyan módosító vagy javító számlát állítunk ki, amely a tételsort nem módosítja. Az ilyen ellentmondásokat és nehézségeket vélhetőleg csak szakember közreműködésével lehet majd feloldani, ezeket a problémás szempontokat azonban figyelembe kell venni az interfész specifikációk és a számlázóprogramok fejlesztésekor, hogy az átállás zökkenőmentes lehessen.
„Van azonban egy még ennél is nagyobb probléma: sok esetben a számlázóprogramok már most sem felelnek meg az Áfa törvénynek és a kormányrendeletek előírásainak. Épp ezért még az átállás előtt érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozásunk által használt rendszer szabályosan működik-e. Ha már most sem jó a szoftver, akkor a valós idejű adatszolgáltatás kezdete után sem valószínű, hogy megfelelő adatokat fog szolgáltatni a NAV-nak” – emelte ki H. Nagy Dániel.
Az adóhivatal előtti elektronikus ügyintézés – buktatók, tapasztalatok
2018. január 1-jétől a közigazgatásban általánosan kötelezővé vált az elektronikus ügyintézés, illetve ugyanettől az időponttól a gazdasági társaságok számára általánosan kötelező a Cégkapu használata. Az adóhatósággal való elektronikus kommunikációról egyre több a tapasztalat, az új rendszer még sok buktatót hordoz magában. Az Orientax szakértői összefoglalták, mire érdemes az ügyfeleknek odafigyelniük.
