Az Ernst & Young 11. „Globális Visszaélési Felmérése" a világ 36 országában több mint 1400 vezérigazgató, illetve belső ellenőrzési-, jogi és compliance vezető bevonásával készült. A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 76 százaléka egyre jobban tart a visszaélés, vesztegetés, illetve a korrupció miatt megnövekedett személyes felelősség kockázatától. A szakértők álláspontja szerint a konjunktúra visszatérésével a vállalatok nem készültek fel kellőképpen az ilyen cselekményekből eredő kockázatokra.

A magyar válaszadók több mint negyede találkozott komoly visszaélésekkel a recesszió időszakában. Ez az arány meghaladja nemcsak a régiós 14 százalékos átlagot, de a nemzetközi 16 százalékosat is - mutat rá az Ernst & Young ötven magyarországi vállalatvezetőt, valamint belső auditért és jogi kérdésekért felelős döntéshozó megkérdezésével készített jelentése. A csalások és visszaélések felszínre kerülésekor a magyar cégek 42 százaléka indított fegyelmi eljárást vagy vizsgálatot. Világátlagban a vállalatok 46 százaléka cselekedett hasonlóan.

„Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy kellő bizonyítékok megléte esetén egy társaság felsővezetése sem mentesül tetteinek következményei alól. A megfelelő szankciók konzekvens alkalmazása elengedhetetlen, hiszen a piaci szereplőknek fontos, hogy a társaság munkavállalói érezzék, tettük nem marad következmények nélkül; ugyanazon szabályok vonatkoznak mindenkire, beosztástól, kortól és nemtől függetlenül. Ezt a trendet támasztja alá a nemrégiben elfogadott brit vesztegetési törvény is, amely súlyos büntetéseket helyez kilátásba az etikátlan üzleti magatartást tanúsítók számára, és az amerikai FCPA (Foreign Corrupt Practices Act) törvényhez hasonlóan az országhatárokon túl is érvényesíthető" - mondta Biró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője.

Változó kockázatok

A gazdaság várható fellendülése az elvárt teljesítménynövekedés hatásaként új kockázatokat hordoz magában, anélkül, hogy a recesszió miatt már jelen lévő veszélyforrásokat megszüntetné. A munkavállalókra nehezedő teljesítménykényszer növekszik, így a válság alatt karcsúsított ellenőrző funkciók megfelelő támogatás és eszközök nélkül lényegesen nehezebben birkóznak meg a visszaélési kockázatok kezelésével.

Érdekes tény, hogy a technikai fejlődés is jelentős új kockázatokat generál. Nem véletlen, hogy a compliance igazgatók 45 százaléka az adatbiztonsági kockázatok növekedésére számít az elkövetkező másfél évben, míg a jogi igazgatók 48 százaléka a vállalatok növekedési versenyéből, illetve a kartell-ellenes szabályzatok megszegéséből adódó kockázatok elterjedését tartja aggasztónak.