A hatéves megállapodás, ami novemberben köttetett a versenypiaci szereplőkkel, egy olyan új gazdaságpolitikának lehet az alapja, ami akár több mint hat évre is meghatározhatja, merre megy Magyarország – mondta Izer Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Piac&Profit Adóváltozások – 2017 konferenciáján.
„Magyarországon a növekedés alapja mindig az extenzív növekedés volt, azaz minél több ember felvételére alapult. Ez működött, mert volt munkaerő, ráadásul olcsó. Mostanra ez megváltozott, elfogyott az az előny, amit a munkaerő-felvétel könnyűsége jelentett. Az új gazdaságpolitika fókuszában ezért a versenyképesség és hatékonyság, termelékenység növelése áll” – fogalmazott Izer. Hozzátette, cél az is, hogy a magyar munkaerőpiac vonzóbb legyen a munkavállalók számára, csökkenjen a munkaerő elvándorlása. Ennek alapja a béremelés, ami megállítja, adott esetben akár visszafordítja az elvándorlást a helyettes államtitkár szerint.
A fogyasztás növekedése enyhíthetné a bérnyomást
A megállapodás legfontosabb eleme a minimálbér-emelés, ami a munkavállalóknak nyilván pozitív változás, a kkv-knak viszont kihívás – ismerte el a helyettes államtitkár. A döntés során fontos cél volt, hogy a közmunka, a minimálbér és a garantált bérminimum között nyíljon az olló, hiszen nem cél, hogy a közmunkaprogram versenyt teremtsen a kkv-knak, hogy az szívja el a munkaerőt a termelő cégektől.
Fontos változás a cégeknek a munkáltatói adócsökkentés (járulékcsökkentés), a következő 6 évben nagyságrendileg 15 százalékos csökkentés várható. Ebből 7 százalék mindenképp megvalósul, további 8,5 százalék pedig feltételekhez kötött, de a helyettes államtitkár megvalósíthatónak látja ezeket a feltételeket. A hazai adóék a szlovák és cseh szintnek megfelelőre csökken. Ha a teljes opcionális munkáltatói adócsökkentés megvalósul, a mostani 48-ról 42 százalékra csökkenhetne a munkát, béreket terhelő adószint 2016 és 2022 között – mondta a helyettes államtitkár. (A magyar adóék egyébként nem csak az OECD államok tekintetében, hanem világviszonylatban is túl magasnak számít.)
Tényleg a nagyoknak kedvez a tao-csökkentés, de ez nem is baj
A társasági adókulcs csökkentését hosszabb időtávban vizsgálják, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az előző lépés az adókulcs 10 százalékosra való csökkentése volt, amit a kkv-k tudtak nagy részben kihasználni. A második lépés a 2017-re bevezetett egységes adókulcs. A korábbi nagyon magas szinthez képest fontos változás – mondta az államtitkár, nem cáfolva, hogy a mostani lépés a nagyvállalatok, multicégek számára jelent fontos változást. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az 1 százalékpontos csökkentés (10-ről 9 százalékra) is tízszázalékos csökkentést jelent a kisebb vállalkozások számára is.
A legtöbbet emlegetett csökkentés mellett további változások is vannak
- a kkv-k beruházási adóalap-kedvezményének limitjét eltörölték, hogy a kisebb cégek ne fogják vissza a beruházásaikat (korábban 30 millió forintos határ volt)
- a kkv-k hitelkamatra igénybe vehető adókedvezménye esetén is eltörölték a korábbi 6 millió forintos értékhatárt
- a fejlesztési adókedvezmény szabályrendszerét is kicsit lazították, felére csökkent a kötelező létszám- és bérköltség-növelési feltétel. Már félmilliárdos beruházásnál megnyílik ez a lehetőség, de bizonyos feltételekkel már 100 millió forintos beruházás is elég ennek igénybevételéhez
- korai fázisú vállalkozások támogatása adókedvezményének bevezetése (A konstrukcióról itt olvashat részletesebben!)
- munkaerő-mobilitás ösztönzése a tao-ba betett adóalap csökkentő tényezők segítségével. A lakhatás támogatása és más lehetőségek segítségével igyekeznek segíteni a munkáltatókat a munkavállalói mobilitás ösztönzésében
- az szja-s egyéni vállalkozók számára is 9 százalék az elvonás szintje, hogy ne kerüljenek hátrányba a cégekhez képest.
A tao a nagyobb cégekre van optimalizálva – jelentette ki az államtitkár, amit egyébként is éreznek a bőrükön a cégek. Azt szeretnék elérni, hogy ha egy másik adónemben a kisebb cégek nagyobb előnyöket tudnak kihasználni, akkor áttérjenek erre – egészen pontosan a kata és a kiva választására.
A kiva és a kata 2017-es változásairól itt olvashat részletesen!
Sok jogosult cég számára jobban megérné ezeket választani, bár kétségtelen, hogy vannak hátrányai is – ezért nem tért át mindenki eddig – tette hozzá Izer Norbert. Ez egy tanulási folyamat a jogalkotó és a cégek számára is, mondta a helyettes államtitkár, a változtatásokkal várakozásai szerint ugrásszerűen nő majd a következő években az ezt az adózási formát választó cégek száma.
A cél, hogy a kivás cégek forgassák vissza a megtermelt profitot – hiszen ez esetben nem adóztatják. Ha egy cég nagyobb fejlesztést vagy munkaerő-fejlesztést tervez a következő években, nagyon megérheti váltani, hiszen a szocho szintje alatt van az elvonás mértéke. A 14 százalékos adókulccsal, ami jövőre 13 százalékra csökken majd, továbbra is nagyon versenyképes adónem. Egyszerűsítették az áttérés szabályait is, ami korábban komoly problémákat okozott a helyettes államtitkár szerint. Gördülékenyebbé teszik a visszatérést is, ha egy cég a fejlődés során már kinövi majd a kiva-kategóriát.
A kata népszerűsége már most láthatóan megugrott 2016 végén a bevételi értékhatár 12 millió forintra emelésével. Vonzó tényező volt az áfamentesség is, amit a 2017-es változások szerint 8 millió forintra emeltek fel. (Ez a különbség szakértők szerint okozhat problémákat.) A helyettes államtitkár szerint ezzel minden cégméret számára megvan a megfelelő megoldás.
