A már évek óta létező máltai jogszabály után pár hete a cseh országgyűlés is törvénybe foglalta, mi tekinthető családi vállalkozásnak. Miért foglalkoznak ezzel a jogalkotók? Mert bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik (itthon is), a meghatározáson nagyon sok múlik. Ez lehet ugyanis az alapja annak, hogy az államigazgatás és a statisztikusok egységesen és összehangoltan tudják kezelni és támogatni ezt a szektort.
De ahhoz is szükség van egy pontos meghatározásra, hogy kiderüljön, egyáltalán hányan is vannak a családi cégek. Magyarországon elsőként a Budapest Gazdasági Egyetemen működő Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ által 2017-ben elindított Családi Vállalkozás Kutatási Program keretében készült reprezentatív családi vállalkozás vizsgálat, amely szintén a definíció megalkotásával indult. Ez pedig egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre hangzik.
A kutatás során a Budapest LAB saját definíciót is kialakított a mintában szereplő családi vállalkozások azonosítására. Ez a meghatározás a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család – akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával – jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire.
Így a kutatás definíciója pontos, de nem éppen rövid. Családi vállalkozásnak tekinti azokat a
„A kvantitatív vizsgálat során arra törekedtünk, hogy a definíciónk illeszkedjen a nemzetközi tudományos trendekbe, ugyanakkor figyelembe vegye a hazai gazdasági környezet specialitásait is. Azt gondolom alapos munkát végeztünk, a kapott eredmények összhangban állnak az előzetes hipotéziseinkkel és az azonosított családi vállalkozások körében is kirajzolódnak a magyar vállalkozói szektor olyan specialitási, mint a mikró- és kisvállalkozások túlsúlya, vagy a generációváltó családi cégek egyedi problémái” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a Budapest LAB tudományos vezetője.
A szakember szerint a folyamat következő lépése az, ami most Csehországban történt, azaz hogy jogszabályi szinten határozzák meg, mi tekinthető családi vállalkozásnak. Ez azonban jelentősen eltér a kutatók definíciós munkájától.
Miért nem jó a meglévő a jogalkotónak?
„A felmérésekben élhetünk a kutatói szabadságunkkal, például, ahogyan azt mi is tettük, akár több definíciót vetíthetünk egy mintára, és összevetve azok ’jóságát’ választhatjuk ki az ideálist. A jogszabályi definíciónak viszont illeszkednie kell a jogrendszer már meglévő struktúrájához és adottságaihoz, továbbá nagyon fontos, hogy alkalmasnak kell lennie a szisztematikus statisztikai adatgyűjtésbe történő felhasználásra. Ezek a feltételek garantálják majd, hogy mind az államigazgatás, mind a Központi Statisztikai Hivatal számára értelmezhetővé váljanak a családi cégek” – magyarázza a kutató.
Így, bár egyértelmű, hogy a kutatásban használt definíciós paraméterek és a jogszabályi definíció elemei között átfedés van, az nem elvárható, hogy a két típusú meghatározás azonos lesz. Ez egyáltalán nem probléma, hiszen más céllal készülnek, más feltételek formálják őket – hangsúlyozza Csákné Dr. Filep Judit.
A jogszabályban rögzített definíció az első lépése annak, hogy egy kormányzat célzott intézkedésekkel tudja támogatni e vállalati kör működését és a generációváltást. De fontos ahhoz is, hogy elindulhasson a családi cégekről való statisztikai adatok gyűjtése.
A csehországi definíció kialakításában részt vett a helyi kis- és középvállalatok szövetsége, alapját pedig az Európai Családi Vállalkozások Szövetsége által megfogalmazott sztenderd adja. A cseh ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint a törvénybe foglalt definícióval megnyílt az út a családi vállalkozásokra szabott támogatások kidolgozása előtt.
Máltán már évek óta létezik hasonló jogszabály. A Family Business Act a családi vállalkozások támogatására szolgál, olyan jogi és adminisztratív kereteket biztosítva, amivel első sorban ott is az ilyen cégek hosszú távú fennmaradását igyekszik támogatni az állam. Az egyik kulcstényező Máltán is az volt, hogy meghatározzák, mely cégek tartoznak ebbe a körbe. (Vagyis mi a családi cég formális meghatározása, ki számít családtagnak, és miképp vonatkoznak, vagy épp nem vonatkoznak a törvényben foglaltak a külföldi tulajdonú családi cégekre.)
A volt szocialista országokban a probléma reflektorfénybe kerülésének fő oka, hogy a rendszerváltás környékén létrehozott családi cégek mostanra tömegesen jutnak el a generációváltás kihívásához. Ez jelentős és fontos lépés, amiben sokféle támogatásra van szükség – annál is inkább, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi cégeknek mindössze harmada éli túl az első generációváltást, ami nemzetgazdasági szinten is komoly problémákat okozhat.
De a jogszabályi szintű meghatározás praktikus indokain túl a családi cégek definiálásának egy sokkal fontosabb üzenete is van a LAB tudományos vezetője szerint: identitást ad ezen cégek számára. Egy olyan kiemelt figyelem első gesztusa, amely amellett, hogy szükségszerű alapja a családi cégek támogatását célzó kormányzati intézkedéseknek, egyúttal az identitás megerősítése, a vállalkozó családok által végzett munka értékének elismerése is. Ez pedig a következő generáció számára is többlet motivációt biztosíthat a folytatáshoz.
