Nem véletlen, hogy más összeállításokban is nagyjából ugyanazoknak a cégeknek a nevét olvashatjuk, mint amelyek veszélyesek a világra. Az amerikai Slate online magazin a világipar gonosz szellemeinek listáján (The Evil Ghost) szintén ott találjuk az Amazont, a Facebookot, az Apple-t, a Microsoftot, a Tencentet vagy a Huaweit.
„IT-bárók” világa
A leggyakrabban napjaink sztárvállalatai tűnnek fel e listákon, s a kutatók szerint a helyzet a helyzet csak rosszabbodott a két évvel ezelőtti trösztellenes képviselőházi meghallgatás óta. A cégek gazdasági hatalmának egyik legfőbb eredője az állampolgárokkal összefüggő digitális információ- és adatgyűjtés, mely az algoritmusokat táplálja a vállalati szolgáltatások működtetéséhez. Ma már az adatok sokkal értékesebbnek számítanak, mint például az olajhoz fűződő ipari vagyon – állapítja meg összegzésében a B&L Online Hír- és Cikkügynökség. Az, hogy az emberek személyes adatai monopóliumok és „IT-bárók” kezébe vándorolnak, nagyobb gondot jelentenek a mai, digitalizálódott világban, mint annak idején a Rockefeller család vagy Andrew Carnegi felhalmozott vagyona.
A technológiai cégek óriássá válása nemcsak az amerikai kontinensen válhat veszélyessé, hanem Ázsiában is, például Kínában. A kommunista ideológia mellett megnyitott kapitalista gazdaságban az óriási belső piac révén viharos sebességgel váltak naggyá olyan technológiai vállalatok, mint a Tencent (közösségimédia-szolgáltató) az Alibaba (e-kereskedelem) vagy a Baidu (keresőportál). Előretörésüket segítette, hogy a kínai kommunista párt egyszerűen betiltotta országában a Facebookot, a Twittert és a Google-t. A Xiaomi, az Oppo és a Vivo mobiltelefongyártó, szoftverfejlesztő cégek is alig egy-két évtized alatt óriássá. Dél-Koreában a Samsung lett szinte állam az államban.