Általános az egyetértés, hogy van abban valami jó, ha az ember felkel egy kicsit az íróasztal mellől, tart egy kis szünetet, és iszik közben egy jó kávét. Ráadásul a kávészünet nem csupán az egyén, hanem a munkavégzés szempontjából is hasznos lehet.  Dr. Pernille Strøbaek és a Koppenhágai Egyetemen működő kutatócsoportja cikket publikált „Igyunk egy csésze kávét! A kávézás és a jól működő munkahelyi közösségek” címmel, amelyben a kávészünetet a sikeres munkavégzés egyik fontos tényezőjeként írja le.

Először is, senkitől nem várható el, hogy órákon keresztül megállás nélkül dolgozzon. Fontos, hogy tudjunk pár percet lazítani, amely által az ember túllendül a naponta többször is jelentkező holtpontokon. Ezek a rövid pihenők új lendületet adhatnak a munkában. Egy brit felmérés szerint azokban a szakmákban magas a kávéfogyasztás, ahol nagy a kiégés kockázata. (Hogy mik a kiégés első jelei, arról itt olvashat.) A felmérés szerint az újságírókat a rendőrök követik, majd következnek a tanárok, és meglepő módon a britek között a negyedik helyen a vízvezeték szerelők állnak. A lista további része nem meglepő, sorban a következő kávéigényes szakma a cégvezetés, a kórházi munka, a telemarketinges pozíció. A pszichológusok véleménye szerint egy jó fekete a stresszes szakmákban új energiaforrás lehet, ami felfrissít, pár percre kikapcsol.

Kép:Pixabay

A kávészünet legfontosabb, gyakran figyelmen kívül hagyott előnye a társasági jellegéből adódik. A kávé mellett folytatott beszélgetések ösztönzik a kiscsoportok létrejöttét. Lehetővé teszik a meglévő ismeretségek elmélyítését, újak létrejöttét, de hozzájárulnak a nyugodtabb és oldottabb légkör kialakulásához is. Ez leginkább akkor fontos, amikor az ember új munkahelyre kerül, és még kívülállónak érzi magát.

A kávézás során a dolgozók megoszthatják ötleteiket, elmondhatják véleményüket egy adott témával kapcsolatban, megvitathatják a folyó ügyeket, vagy akár a hétvégi programjukról beszélgethetnek. Ez pedig nem más, mint csapatépítés - amelyre egy valamirevaló munkahely komoly figyelmet fordít. Amikor kialakul egy bizalmi légkör a kávészünetnek egyenesen terápiás jelentősége van: enyhíti a stresszt, oldja a feszültséget és lehetőséget biztosít arra, hogy olyan emberek is beszélgessenek, akik a munkavégzés alatt nem igazán találkoznak. Annak pedig, hogy az emberek kiadhatják magukból a munkahelyi, de akár a magánéleti feszültséget, nagyon fontos szerepe van!

A beszélgetés pillanataiban spontán ötletbörze és olyan érdemi információ- és tapasztalatcsere indulhat el, amely nyilvánvalóan előnyös a vállalat számára is, hiszen támogatja a kreatív és produktív munkavégzést. Nem véletlen, hogy egyre több irodában alakítanak ki kényelmes pihenőteret  újságokkal, magazinokkal és könyvekkel, nem utolsó sorban pedig minőségi kávé kínálattal. A szünetnek valóban szünetnek kell lennie, és fontos, hogy a dolgozók okosan töltsék el a rendelkezésükre álló időt. A koppenhágai kutatás megállapította, hogy a feltöltődés szempontjából az a leghatékonyabb, ha rövid, de ismétlődő szüneteket tart az ember a munkanap során. Így a kávészünet után mindenki megújult motivációval és koncentrációs képességgel, munkára készen térhet vissza az íróasztala mellé.