Leginkább a belső vállalati kihívások sújtják a hazai cégeket – derül ki az RSM DTM Hungary Zrt. vállalati kutatásából. A statisztikák alapján a belső gondokat 72 százalékban tekintik a legfőbb problémák forrásának, míg tavaly ez az arány még csak 40 százalék volt. A gazdasági válságot a válaszadók 17 százaléka említette a legsúlyosabb gondok között, a jogi környezetből fakadó nehézségekkel pedig csupán 11 százaléknyi válaszadó magyarázta a problémákat. (A jogszabályok olyan gyorsan változnak, hogy a cégek alig tudják követni, minek kéne éppen megfelelni.)

„Mostanra világossá vált, hogy a vállalatoktól független, külső környezeti tényezők mellett jelentős mértékben befolyásolják a cégek életét a belső problémák is” – mutat rá Héhn Miklós, az RSM DTM számviteli üzletágának vezetője.

A tanácsadó társaság évente elvégzett kutatásából kirajzolódó kép szerint a vállalatok belső kihívásai nagyon jól definiálhatók. A felmérés alapján az értékesítés, valamint a vállalatirányítás változása 39, a munkaerő-menedzsment és a belső adminisztrációs változások 24-24, míg a tőkehelyzet módosulása 13 százalékban képezik a magyar vállalkozások belső kihívásait. Az is látszik, hogy 2011-ben még némileg másként ítélték meg a vállalatvezetők a belső problémákat: sorrendben a belső adminisztráció (38 százalék), a tőkehelyzet (32 százalék), az értékesítés (17 százalék), valamint a munkaerő-menedzsment (13 százalék) legsürgősebb megoldandó feladatokat.

„A jelenlegi gazdasági környezetben a vállalkozások alapvető érdeke az, hogy a megfigyelt problémákra korszerű és hatékony válaszokat adjanak. Ehhez azonban elengedhetetlen a problémák feltérképezése, ami meglátásom szerint a vezetői számvitel segítségével oldható meg a legegyszerűbben. A vállalatvezetőknek olyan információkra van szükségük, amelyek segítségével növelhető a teljesítmény, csökkenthetők a költségek, és ezáltal maximalizálni tudják az eredményt” – emeli ki Héhn Miklós. A szakember szerint ennek ellenére a vezetői számvitel alkalmazása a magyar vállalkozásoknál jellemzően kezdetlegesnek mondható, mivel kevesen látják át a módszer gyakorlati hasznát. (Egy másik felmérés eredménye szerint a belső problémák többet árthatnak a válságnál is.)

A szakember szerint a vezetői számvitel bevezetése az üzleti tevékenységgel kapcsolatban naprakészen pontos információkkal szolgál, ami az üzleti siker elengedhetetlen követelménye. A vezetői számvitel alkalmazásával a cégen belüli együttműködés is látványosan fejleszthető, valamint a teljes szervezetben támogatható a gyorsabb és hatékonyabb munkamódszerek alkalmazása is. A vezetői számvitel alkalmazása olyan alapvető vállalati célok elérését is támogatja, mint például a hatékony erőforrás-felhasználás, a megfelelő készletezés, a fizetőképesség fenntartása, vagy ami a legfontosabb: a nyereséges gazdálkodás.

A vezető számvitel feladata a vállalkozás menedzsmentjének az informálása azzal a céllal, hogy a rendelkezésre álló adatokból a kínálkozó lehetőségeket figyelembe véve maximális eredményt érjünk el. A vezetői számvitel rendszerével az értékesítés, a belső adminisztrációs feladatok, a tőkehelyzet, de még a munkaerő-menedzsment is hatékonyan nyomon követhető.  A sokak által ismert pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel közötti markáns különbséget az adja, hogy míg az előbbit törvény szabályozza, és múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál, addig az utóbbit az adott vállalkozás alakítja ki, a hatékonyabb tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasználva.

„A vezetői számvitel szemléletének nagy előnye még az is, hogy kisebb területekre fókuszál, így a vállalkozás egyes szervezeti egységeire, termékeire irányítja a figyelmet” – teszi hozzá Héhn Miklós.