Mi a kezesség?
A kezesség egy olyan megállapodás, amellyel valaki egy másik személy tartozásaiért felelősséget vállal. Azaz, ha az illető nem tudja teljesíteni a tartozását, akkor a kezesnek kell helyette teljesíteni. Az új Ptk. már azt is megengedi, hogy a kezes ne egy előre meghatározott tartozásért, hanem egy másik személy felé fennálló összes – akár jövőbeli - tartozásért vállaljon kezességet.
A kezesség két típusa
A kezességet két alapvető típusba sorolhatjuk:
- Ha a kezes csak akkor köteles kifizetni a tartozást, ha az eredeti adóson a tartozást nem sikerült behajtani, akkor úgynevezett egyszerű kezességről beszélünk. Ilyen esetben tehát a kezes mindaddig megtagadhatja a tartozás kiegyenlítését, amíg a vele szemben fellépő nem igazolja, hogy az eredeti adóstól a követelést nem lehetett behajtani.
- Ha a kezes már akkor köteles teljesíteni a tartozást, ha az eredeti adós azt maga nem teljesítette, akkor úgynevezett készfizető kezességről van szó. Készfizető kezességnél tehát nem is kell megkísérelni az eredeti adóstól való behajtást, hanem a követelés közvetlenül a kezestől is behajtható, ha azt az adós nem fizeti.
A régi Ptk. szerint, ha a kezes egyszerű kezességre kötött szerződést, akkor ez – hozzájárulása nélkül - semmiképpen nem változhatott készfizető kezességgé. Azaz a követelés behajtásának sorrendje tekintetében rosszabb helyzetbe nem kerülhetett a kezes, mint amiben eredetileg volt.
Hogyan nehezedhet a kezes helyzete az új Ptk. alapján?
Az új Ptk. már törvényi úton szabályoz néhány olyan esetet, amikor az egyszerű kezesség készfizető kezességgé alakul.
Az új Ptk. által szabályozott ilyes eset, ha az eredeti adóstól való behajtás az adós lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása miatt lényegesen megnehezült. Fontos megjegyezni, hogy a lakóhely/székhely megváltozása önmagában természetesen nem eredményez készfizető kezességet. E változás csak akkor nehezíti a kezes helyzetét, ha az eredeti adós például külföldre költözik és ezért vele szemben már nehezebb lenne a tartozás behajtása.
Egy másik, az új Ptk.-ban szabályozott eset, ha az eredeti adóstól már egy másik, korábbi tartozását sem sikerült eredményesen behajtani. Ez esetben nem lenne értelme újabb behajtást megkísérelni vele szemben, mivel az is eredménytelen lenne. Ezért az új Ptk. ilyenkor is megengedi, hogy az eredeti adós helyett közvetlenül a kezestől követeljék a tartozás megfizetését.
Tehát a fenti esetekben a kezes, habár egyszerű kezesként indult, nem hivatkozhat arra, hogy először az eredeti adóstól kell megkísérelni a tartozás behajtását.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda www.megbizhatougyvediiroda.hu
