Valójában Magyarországon a beruházások és a kutatás-fejlesztés területén kifejezetten támogató az adórendszer, csak nagyon kevesen ismerik és merik kihasználni a lehetőségeiket. Nem úri hóbort tehát egy ötlet, egy új konstrukció kialakítása, létszám- vagy kapacitásbővítés megtervezése előtt adótanácsadóhoz fordulni. A tanácsadó segíteni fog abban, hogy felmerült ötletekhez megtalálja az adócsökkentő lehetőségeket, de abban is, hogy a változást úgy menedzselje a vállalat, hogy biztosan megfeleljen az elvárt feltételeknek. Érdemes lehet azoknak is megkérdezni egy adótanácsadót, akik most csapnak a fejükre, mert épp a közelmúltban zárult egy projektjük, bizonyos esetekben ugyanis még utólag is van lehetőség érvényesíteni a kedvezményt. (Vannak persze olyan adókedvezmények is, amelyek inkább kárt okoznak, mint hasznot.)

Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy ne azért kezdeményezzünk új tevékenységet vagy esetleg vállalkozást, hogy adót spóroljunk, hanem a tervezett programhoz, üzleti tervhez keressük a legoptimálisabb, legális adózási lehetőségeket. Most a beruházást ösztönző fejlesztési adókedvezményeket tekintjük át részletesen, a LeitnerLeitner szakértőinek segítségével.

Kép: Pixabay

A fejlesztési adókedvezményekkel a fizetendő társasági adót lehet maximum 80 százalékkal csökkenteni, vagyis szerencsés esetben a tényleges adókulcs 9 százalék helyett 1,8 százalék lesz. A kedvezmény felhasználását a beruházás megvalósítása után lehet igénybe venni, a beruházással létrehozott eszköz használatba vételekor, vagy az azt követő évtől kezdődően immár 12 éven keresztül, de legkésőbb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő immár 16 adóévig. A kedvezmény mértéke a beruházás nagyságától és a megvalósítás helyszíne alapján számított támogatási intenzitási rátától függ; érvényesítése pedig a fizetendő társasági adó visszatartásával történik.

A kedvezmény intenzitása – vagyis, hogy a teljes beruházási összeg hány százalékát kaphatják vissza adókedvezmény formájában – függ attól is, hogy mekkora vállalkozásról van szó: vagyis a nagy-, közép-, kisvállalati státusztól. A legnagyobb támogatási intenzitást a kisvállalatok kapják, esetükben ez elérheti a befektetett érték 70 százalékát is. Tehát optimális esetben 100 egységnyi beruházásnál 70 egység visszakapható a társasági adóból. Valamennyi adót azonban még a fejlesztési adókedvezményben részesülőknek is fizetniük kell, tehát egy évben csak a fizetendő adó 80%-át tarthatják vissza, amellyel jelenleg 1,8 százalékos effektív adókulcs érhető el. A támogatási intenzitás függ attól is, hogy mennyire újszerű a projekt, pl. induló vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, és függ a megvalósítás helyszínétől is: minél elmaradottabb a térség, annál magasabbak a kedvezményösszegek. Persze nem lehet bármire igénybe venni ezt a kedvezményt.

Formái lehetnek:

• Nagyberuházás, azaz a cég mérettől és megvalósítási helyszínétől függően 3,1 vagy 0,5 milliárd forintot el kell érnie a beruházás jelenértéken számított összértékének,
• Állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
• ha a beruházás értéke eléri a 100 millió forintot
• önálló környezetvédelmi beruházás legalább 100 millió forint értékben
• alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás legalább 100 millió forint értékben
• kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházás 100 millió forint felett
• munkahelyteremtést szolgáló beruházás (100 millió Ft)
• tőzsdei bevezetést követő beruházás (100 millió Ft)
• szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás (100 millió Ft)

A fejlesztési adókedvezményt a beruházást tervező vállalkozások kérvényezhetik a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. Gyakorlatilag egy formanyomtatványon kell bejelenteniük, hogy beruházást terveznek, melyhez szeretnék igényelni a fejlesztési adókedvezményt. Nagyon fontos, hogy ezt még a projekt megkezdése előtt kell megtenniük, mert elvesztik az adókedvezményre való jogosultságukat, ha a bejelentést vagy a kérelmet a beruházás megkezdését követően nyújtják be. Bár jól látható, hogy aki szerencsés, az nagyon jól járhat a fejlesztési adókedvezménnyel, mert a végén a valóságosnál sokkal kevesebbe fog kerülni a beruházása, de azért mégsem teljesen rózsás a helyzet. Hiszen egyrészt csak utólag – amikor a beruházás már nyereséget termel – lehet visszakapni a befektetett összeget. Vagyis, aki nem tudja finanszírozni, az nem is tudja megvalósítani. Aki az első akadályon átjutott, 2017-től azzal szembesülhet, hogy az alacsony társasági adókulcs mellett még a meghosszabbított felhasználási idő is kevés a kedvezmény felhasználására. Vagyis, ha azt hitte, hogy 70 egységet visszakap, könnyen szembesülhet azzal, hogy csak 60 egység lesz a végén a megtakarítás. Ahhoz, hogy a teljes kedvezményt ténylegesen fel lehessen használni 9%-os adókulcsnál, vagy növelni kellene a felhasználási időt, vagy lehetővé tenni, hogy a kedvezményt más adónemekben is igénybe lehessen venni. Hiszen egy speciális célcsoport már megkapta ezt a lehetőséget a Robin Hood adó esetében, de hasonló példa, hogy a K+F kedvezményeket a szociális hozzájárulási adóban is lehet érvényesíteni. Itt is ezt az irányt kellene követni, és a szociális hozzájárulási adóból, a helyi iparűzési adóból vagy helyi építményadóból is vissza kellene tartani az adót.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes lehet a veszteségek felhasználásának korlátain is enyhíteni. Ugyanis a beruházás megvalósítása alatt nemcsak finanszírozza a fejlesztést a vállalkozás, hanem mivel az még nem termel, vesztesége keletkezik. Ha ezt a veszteséget hosszabb ideig figyelembe lehetne venni az adóban, akkor még jobban megérné a cégeknek beruházni. Ezekkel a változásokkal jobban lehetne ösztönözni a hazai vállalkozók beruházási kedvét.