A Növekedési Hitelprogram (NHP) első és második szakaszában, valamint az NHP+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra növekedni tudott, ami jelentősen, 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.
A piaci hitelezés azonban még nem állt helyre: a bankok kockázatvállalási hajlandósága továbbra is alacsony. Az NHP keretében nyújtott hiteleket leszámítva a hosszabb futamidők esetében kedvezőtlen feltételek mellett érhető el finanszírozás a kkv-szektor számára. Az átmeneti eszközként bevezetett NHP teljesítette a program meghirdetésekor kitűzött piacépítési és növekedési célokat. Ugyanakkor az NHP ma már egyre inkább a bankok standard termékévé válik, ami hosszú távon nem támogatja a piaci alapú hitelezés helyreállítását. A fentiekre tekintettel a jegybank 2016 elejétől az NHP fokozatos kivezetéséről döntött. A kivezetési szakaszban azonban szükséges a piaci hitelezésre való áttérés segítése, az átállás új jegybanki eszközökkel történő támogatása.
Jön az új jegybanki csodafegyver
Az MNB a fentiekből adódóan meghirdeti a Növekedéstámogató Programot (NTP), aminek célja, hogy a bankok piaci hitelezésre való visszaállása zavartalan legyen, a vállalati és kiemelten a kkv-hitelállomány pedig 250-400 milliárd forinttal, azaz 5-10 százalékkal bővüljön 2016-ban. Az NTP részeként a jegybank elindítja az NHP két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszát, melynek keretében 2016. január elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg.
Az első pillér keretében az MNB a korábbi két szakaszhoz hasonlóan 0 százalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább forintban a vállalkozásoknak. A második szakaszhoz képest szűkül a hitelcélok köre, valamint 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, hogy a korlátozott volumen a kisebb szereplők minél szélesebb rétege számára tegye lehetővé beruházásaik megvalósítását.
- A második pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig érdemben nem tudtak részesülni a programból, miközben külföldi versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak finanszírozáshoz. Az MNB szintén 0 százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a hitelintézeteknek, ezt azonban egy piaci árazású devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A hitelintézetek az így kapott forrást legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett adhatják tovább a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-knak.
Az NHP fokozatos kivezetésével párhuzamosan a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében az MNB bevezet egy új, a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A Piaci Hitelprogram (PHP) az alábbi három részből áll:
- banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés;
- vállalati hitelinformációs rendszer bankrendszer általi igénybevételének lehetősége.
1.) A jegybanki eszköztárt kiegészítő eszközök az igénybevétel feltételén keresztül ösztönzik a hitelezést, ugyanis a programban résztvevő hitelintézetek vállalják, hogy növelik kkv-hitelállományukat. A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyletek (HIRS) a bankok hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelése révén, a kockázat jegybank általi részleges átvállalásán keresztül segíti a hitelezést. A HIRS ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, amelyek 2016-ban egy korlátozott időszakon keresztül, legfeljebb 3 éves futamidőn lesznek elérhetőek. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyletek futamideje alatt a bankok évente az igénybevett volumen negyedével, azaz teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék a (teljesítő) kkv-hitelállományukat. A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, melynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. A kiegészítő eszközként bevezetett preferenciális betét keretösszege 500 milliárd forint.
2.) A banki tőkekövetelményekben megtestesülő kedvezmények szintén hozzájárulhatnak a dinamikusabb hitelezéshez. Kisebb kockázatot jelenthet egy bank működése esetén a fenntartható kkv hitelezést előtérbe helyező üzleti modell, így ilyen esetekben felmerülhet kisebb felügyeleti tőkekövetelmény alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos pontos szabályozás a bankszektorral való egyeztetést követően konkretizálódhat.
3.) Folyamatban van az MNB-ben egy vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása, amely hatékony eszköz lehet a bankok számára a hitelezési kockázatok minél pontosabb feltérképezésében.
Az NHP sztori
A 2008-as gazdasági válság hatására a kkv-k finanszírozási hajlandósága a hazai bankszektor részéről gyakorlatilag a nullára csökkent. Ez a tény egy idő után egyértelműen a kkv-k fejlődésének kerékkötője lett. Az MNB ennek a problémának legalább a részbeni megoldására indította el 2013-ban a Növekedési Hitelprogramot. Az nhp azoknak segített, akik a válság éveiben nem tudtak beruházni, de amint elérhetővé vált, az „olcsó forrásokra ráugorva” meg tudták valósítani a beruházásokat – mondta korábban a jegybank ügyvezető igazgatója. Bár a programot sikeresnek ítélik, az MNB úgy véli piactorzító hatása miatt előnyösebb, ha piaci alapokra térhet vissza a vállalati hitelezés.
A Bankmonitor.hu információi szerint októberben néhány bank már kimerítette a rendelkezésre álló növekedési hitel keretét, azaz nem fogadott be több hiteligényt a legkedvezőbb, maximum 2,5%-os fix kamattal rendelkező finanszírozásra. Mindeközben a kereskedelmi bankok vállalati hitelkihelyezései összességében elmaradnak attól a szinttől, melyet az MNB megcélzott, a vállalati hitelállomány a legfrissebb statisztikák szerint 2015-ben is enyhe csökkenést mutat, míg az egészséges GDP növekedéshez elengedhetetlen lenne a pár százalékos bővülés.
Ugyanakkor bár a vállalkozók egy része ezt mindig kétkedve fogadja, de statisztikákkal igazolt tény, hogy a bankok hitelezési feltételei enyhültek az elmúlt egy évben - mondják a Bankmonitor szakértői. Mindez azt jelenti, hogy a hitelhez jutáshoz elegendő valamivel kisebb pénzügyi erőt is felmutatnia a vállalkozásoknak, kisebb a fedezeti követelmény, amit elvár a bank és a hitelek futamideje nő. Ebből adódóan azon vállalkozásoknak, akik sikertelenül próbálkoztak egy éve hitelfelvétellel, ma újra érdemes nekifutni a hiteligénylésnek, amennyiben a legalapvetőbb feltételeket teljesítik (nem negatív a saját tőkéjük, nyereségesen gazdálkodnak, a beruházási célhoz megvan a szakmai múltjuk stb.) Gyakori hiba a vállalkozóknál, hogy megkeresik saját bankjukat a hiteligénnyel és elutasítás esetén feltételezik, hogy sehol nem kaphatnak hitelt. Ezzel szemben többszörösen bizonyított, hogy olyan hiteligényért is versenyezhetnek bankok, melyeket a cég számlavezetője elutasított (tekintettel arra, hogy az egyes bankok hitelezési gyakorlata akár jelentősen is eltér).