Polló Lászlónak a Munkaerőhiány – 2020. Piac & Profit konferencián március 5-én elhangzó előadásából vettünk ki néhány jó tanácsot.
A hazai vállalkozásokban a bérek emelkedését és a munkaerő hiányt csak a hatékonyság és termelékenység emelésével lehet kompenzálni.
Évek óta rendkívül gyorsan növekednek a bérek. Évi 10-12 százalék béremeléseket kell kigazdálkodni a vállalkozóknak, ha meg akarják tartani a dolgozóikat. Látszólag ez egyszerű, hiszen a nyugat-európai termelékenység sokszorosa a mienknek, s ha ők tudják, akkor mi miért ne tudnánk? Sajnos azért nem tudjuk, mert ők sok évtized óta tartó apró lépések százaival érték el a jelenlegi szintjüket. Mi lehet a megoldás? Ugyanazokat az apró lépéseket megtenni, csak nem egymás után, hanem egyszerre indítva azokat.
A munkakörülmények megteremtésében, a szervezettségben vagyunk elsősorban rosszabbak. S ennek alapja, hogy nemcsak becslésekkel, hanem számokkal is tudjuk megmondani, hogy mire is vagyunk képesek egy perc, egy óra vagy egy munkanap alatt. Ez a norma.
Normákat állítsunk fel és kövessük!
A gyakran és nagy darabszámban gyártott termékeknél érdemes először a normát felülvizsgálni. A norma kialakítása óta eltelt időben sok minden megváltozhatott: új anyagok, jobb begyakoroltság, kis egyszerű, a termelés segítő eszközök, szerszámok, befogók, sablonok kerülhettek bevezetésre, illetve át is tervezhették a terméket gyorsabban gyárthatóra. Ha van, akkor érdemes elemezni az óra/perc pontossággal leadott tényleges termelési jelentéseket; azokból gyakran kiderül, hogy sokkal gyorsabban is el lehet a munkát végezni, mint a jelenlegi norma. Ha még ilyen pontos jelentés nincs, akkor érdemes azt bevezetni.
A felsorolt okok miatt meglepően gyakran az új normák 10-15 százalékkal szigorúbbak lehetnek, mint a korábban felmért. Persze a munkások nem igazán fognak minket szeretni, de a magasabb bért viszont szeretik és ezzel lehet indokolni a követelmények szigorodását.
Az irodai munkák is normázhatók. Például egy rendelés felvétele és számítógépre rögzítése ugyanúgy normázható tevékenység, mint az alkatrészek gyártása.
Menjünk le az üzembe, jegyzeteljünk, és azonnal oldjuk meg!
Sok mindent tanulhatunk a japánoktól. A japán nyelvben a „gemba” az a hely, ahol az események történnek. Egy gyárban például az, ahol a gyártás folyik. A japán termelési hatékonyságot javító szakemberek között van egy legendás mondás, ha a viták már vég nélkülinek tűnnek: „menjünk le a gembára és ott nézzük meg”! Ezekből a kis gyors üzemlátogatásokból alakult ki az ilyen üzemi séták szisztematikus rendszere, amit „gemba sétának” neveztek el.
A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel sokkal több és jobb minőségű információ jut el a vezetőkhöz, mintha a csoportvezetőkön keresztül történő jelentésekre várnának.
Diagnosztikával folyamatosan figyeljük a gép viselkedését. Egyik bevált módszer a forgó részeket tartalmazó gépeknél a rezgésdiagnosztika. Mielőtt a gép meghibásodna, felerősödnek benne a rezgések. Már okos telefonokra kapcsolható egyszerű szenzorokkal is lehet mérni a rezgéseket. Ha rendszeresen vezetjük a mért értékeket (például hetente), akkor könnyű elcsípni a hirtelen felerősödő rezgéseket és még a gép meghibásodása előtt elvégezni például a meghibásodott csapágy cseréjét.
A másik bevált módszer a gép által produkált méreteltérések megmérése. A rendszeres (és folyamatosan feljegyzett) mérés – mint diagnosztikai eszköz – segít itt is elcsípni a váratlan meghibásodás előtti állapotot.
Rend a raktárba és a szerszámok között
Rengeteg időt vesz el a termeléstől, ha egy rendetlen, feliratok nélküli raktárban kell keresgélni az anyagokat, alkatrészeket, termékeket. Termelési problémát is okozhat, ha valami hiányzik vagy csak egyszerűen nem találják meg. Felelős kell, aki logikus rendbe rendezi a raktárat, a gyakran használt dolgokat a könnyen elérhető polcokra helyezi és a polcokat feliratozza. Aki a raktárt használja, legyen köteles a rendet megtartani. A különféle szerszámokkal felszerelhető gépek (pl. egy CNC fémmegmunkáló gép) esetén a környezetben olyan polcokat, szekrényeket kell kialakítani, ahol ezek a szerszámok rendben eltárolhatók. Az ilyen gépek hatékonyságát nagy mértékben leronthatja, ha az gyártási sorozatok közötti átállási időket szerszám keresgéléssel töltjük.
Állítsuk le azonnal, ha veszteséges!
Viszonylag csekély ráfordítással megtudhatjuk, hogy az árképzéskor előkalkulált önköltség valóban még most is érvényes-e? Mégis, Magyarországon ez egy nagyon elhanyagolt terület. Néhány hónap alatt radikálisan lehet javítani egy cég nyereségességét, ha az utókalkuláció alapján veszteségesnek bizonyuló termékek gyártását egyszerűen leállítják.
Persze egy utókalkulációnak előfeltétele, hogy gyűjtsük az adott termék vagy szolgáltatás elvégzésekor az adatokat. Rettenetesen szokták utálni, de meg kell kérni a munkatársakat, hogy vezessék nap közben, hogy éppen melyik munkaszámon dolgoznak. A bérköltség ma már gyakran magasabb, mint az anyagköltség, így a kalkulációkból azt már nem szabad kihagyni!
Ne túlórával oldjuk meg!
Szabadság kiadás, munkaidő keret, a szezont megelőző előre gyártás, a határidőre vállalható gyártási darabszámok tervek nélkül csak érzésre kezelhető dolgok. Pedig ezek helytelen, nem számok alapján történő intézése 10-15 százalékkal is képes rontani a munkaerő kihasználtságot! Az ilyen rapid tempóban emelkedő bérek esetén, ha versenyképesek akarunk maradni, ezt nem engedhetjük meg magunknak! Egy kockás papíron történő (illetve az ezt helyettesítő számoló táblában számítógépen elkészített) – nem pontos – terv is többet ér, mintha ezzel csak egyedileg, az összefüggések kezelése nélkül foglalkoznánk!
Fontos, hogy már év elején tisztázzuk, hogy ki és mikor szeretné a nagyobb szabadságát kivenni. Noha a cég rendelkezik a kiadási időpont nagy részével, mégis a jelenlegi munkaerő-hiányos piaci környezetben nem szabad túlzottan keménykedni ebben. Olyan kompromisszumokra kell törekedni, amely a dolgozó igényeit is kielégíti.
A rendszeres túlóráztatást nem szabad az éves lehetséges termelési kapacitásba betervezni. Az legyen meg az a tartalék, amit az előre nem látható eseményekre tartunk fent. Mivel a túlórák elrendelése pénzügyileg is megterhelő a cég számára, ezért azt, hacsak lehet kerülni kell. Ha úgy tűnik, hogy nincs elegendő emberünk, akkor elsődlegesen inkább a hatékonyságot, a termelékenységet kell javítani! Tudom, hogy túlóráztatni a legegyszerűbb, de már sok céget láttam, akik végül tönkrementek a túlórák ellenére is.”
A Piac & Profit Munkaerőhiány – 2020. Egymást döntjük be? című konferenciája, amely a munkaerőhiány égető problémájára adott, működő válaszok átadásáról szól kkv-döntéshozóknak, március 5-én lesz Budapesten, az Experience Center konferenciatermében.
Részletes program és regisztráció >>>>>
