A mai felgyorsult világunkban az emberek arra törekszenek, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban intézhessék az ügyes-bajos dolgaikat. Nincs ez másként a pénzügyekkel, azon belül a bankolással sem, nem véletlen, hogy a bankoknál alapfelszereltség a netbanki elérhetőség. Valószínűleg kevesen vennék arra a fáradságot, hogy ne csak a saját bankuk háza táján nézzenek körbe, hanem a riválisoknál is. A Bankmonitor.hu ezért döntött úgy, hogy egy komplett felmérést készít a netbanki felületekről, amelyben 11 bank vett részt. A kapott válaszok alapján egy komplex képet kaphat bárki arra vonatkozóan, hogy a rendszeresen használt netbank mire is megy a többiekhez viszonyítva.
A biztonság az első
Tagadhatatlanul az egyik legfontosabb elvárás egy netbankkal szemben is a biztonság, vagyis a saját netes banki felületemre illetéktelenek ne tudjanak belépni. (Ez nem mellékes szempont, főleg a nyaraláson, vagy üzleti úton lévők vannak veszélyben!) A gyakorlatban alkalmazott megoldások közül egymás mellett több is megfér, a 11 válaszadóból 8 jelölte meg, hogy vagy előre rögzített jelszót vagy SMS jelszót kér. Az Ersténél és a MagNetnél mind a két verzió élhet egymás mellett, az egyetlen a CIB Bank volt 11.-ként, amely ezek helyett inkább a token (fizikai vagy applikáció alapú jelszó generálás) mellett tette le a voksát. A biztonságra érzékeny ügyfelekre gondolva több banknál is elérhető természetesen a tokenes belépés is, a K&H-nak, az OTP-nek és az UniCreditnek is van ilyen megoldása.
Az elvárásoknak megfelelően a forintos megbízások beadása, módosítása és törlése a legtöbb banknál elérhető, de érdemes figyelni, mert több helyen is előfordul, hogy ha áldásunkat adtuk egy tranzakcióra, akkor azt későbbiekben már nem lehetett módosítani vagy törölni.
Ha már bejutottunk a netes felületre és valamilyen megbízást adtunk, akkor annak végrehajtása nem megy csak úgy automatikusan, itt is szükség van további hitelesítésre. A CIB Bank nem tágított, itt is racionálisan a tokent részesíti előnyben. Vannak bankok, akik a token mellett az SMS jelszót is favorizálják, itt találjuk a MagNetet, a K&H-t, az OTP-t és az UniCreditet. De találtunk arra is példát, amikor az SMS jelszó van kitüntetett szerepben, míg a többi nem (Budapest, Erste, Gránit, MKB). A Raiffeisen a tokentől elzárkózott, míg a Sberbank az előre rögzített jelszó mellett azért a tokent is beillesztette az eszköztárába.
Nincs több titok vagy mégis?
A netbank másik elengedhetetlen tulajdonsága, hogy lehetőség szerint minél több információt tudhassak meg a számlámról. A 21. században már alap, hogy a havi számlakivonatot és a részletes számlatörténetet is láthassam. Abban viszont már nagy eltérések vannak, hogy visszamenőlegesen mennyi ideig engedik ezt megtenni. A számlatörténetnél a legrövidebb időtávot az OTP határozza meg 3 hónappal, míg a többségnél tetszőleges időszakot választhatunk ki.
A számlakivonatot általában 1-2 évre is visszakereshetjük, viszont a netes kivonat csak a Budapestnél, a Gránitnál, az MKB-nál és az UniCreditnél minősül hitelesnek. Az igazán fanatikusok ki is exportálhatják a visszamenőleges adatokat és saját statisztikákat készíthetnek arról, hogy pontosan milyen bankköltségeik voltak. Sok esetben a költségek csökkenthetők, ha nem is bankváltással, de legalább azáltal, hogy az olcsóbb megoldások felé mozdulunk el. Szintén elvárható egy modern netbanktól, hogy a bankkártyákat is rugalmasan tudjam kezelni és ha lehetőség van rá, akkor minél kevesebbszer kelljen a fiókba bemennem ügyintézés céljából. Érdekes módon például egy friss kártya aktiválását a neten keresztül a 11-ből 6 bank engedi, persze nem egy életbevágó funkcióról van szó.
A hab a tortán
Persze számtalan funkció van a netbanki felületeken, ami a mi igényeinket próbálja kielégíteni, azonban vannak olyan plusz szolgáltatások, melyeket érdemesnek tartottunk külön kiemelni. Többek között ide tartoznak az olyan kényelmi funkciók, mint például a sárga csekk befizetése. Két banknál nem szerepel pipa, ebből a Sberbank az, amelynél nincs meg a lehetőség, a CIB-nél arról van szó, hogy létezik a megoldás, de nincs sárga csekkre formázva a felület. Az extra funkcióknál lehetőségünk van a Díjnetes számláink kezelésére is, ami a felmérésünk szerint a CIB-nél, az Ersténél és az OTP-nél aktív. Nem mindenki számára lételem, de fontos lehet, ha az autópálya-matricáért sem kell elhagynunk a fotelünket, márpedig az MKB és az OTP felülete erre is képes.
Korábban nem volt alapfeltétel, de egyre fontosabbá válnak az olyan funkciók, mint hogy a tranzakcióinkat kategóriák szerint csoportosítsuk és azokat a bank felhasználóbarát módon jelenítse meg, akár grafikusan számunkra. A 11 bank közül a Budapest, az Erste, az MKB és az OTP nyilatkozott úgy, hogy ez náluk elérhető. A betétek felől a befektetések irányába elmozduló ügyfelek számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a pénzügyi iránymutatás, esetlegesen a vagyontervezés, ami egyelőre csak néhány banknál érhető el (K&H, MKB, OTP).
Mindent egybevéve azt mondhatjuk, hogy már most is nagyon sok teendőnket intézhetjük a netbankon keresztül, bár olyan meghatározó területek, mint például egy bankváltás vagy esetlegesen egy hitelfelvétel, még mindig szükség van a fiókban történő megjelenésre. A nyugat-európai és amerikai minták alapján éveken belül ezen a téren is alapvető változás állhat be, ami csak a javunkat szolgálja. Főleg, ha elérhetők olyan összehasonlítások, amelyek megmutatják, hogy egy bank adott szolgáltatása forintosítva mennyibe is kerül.
