Mi az a meghatalmazás?
A Polgári Törvénykönyv általánosságban rendelkezik a meghatalmazásról.
„A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat.”
Az egyoldalú jognyilatkozat annyit jelent, hogy azt a Polgári Törvénykönyvben foglalt általános szabályok alapján az a meghatalmazó nyilatkozatát tartalmazza. (A meghatalmazásról még itt is olvashatsz: Megbízás vagy meghatalmazás?)
A meghatalmazást olyan formában kell megtenni, amilyen formában abban az ügyben lehet nyilatkozni, amire a meghatalmazás szól. Ha például egy ingatlan adásvételi szerződést írna alá valaki meghatalmazottként, akkor a meghatalmazásnak is írásban kell lennie, hiszen az adásvételi szerződéshez is kötelező az írásbeli alak – hívja fel a figyelmet az Érthető Jog blogja.
A gyakorlatban azonban minden esetben célszerű a meghatalmazást írásba foglalni, hiszen enélkül elég nehéz igazolni, hogy ki helyett és milyen alapon nyilatkozik, jár el a meghatalmazott.
Meddig él a meghatalmazás?
Lényeges kérdés, hogy a meghatalmazás meddig szólhat, van-e időbeli korlátja?
A törvény úgy rendelkezik, hogy „a meghatalmazás visszavonásig érvényes”.
Az ügyvédi meghatalmazás speciális szabályai
Az ügyvédi meghatalmazás speciális szabályait az ügyvédi tevékenységről szóló törvény mondja ki.
A meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is.
Láthatjuk, hogy a Polgári Törvénykönyv általános szabályaihoz képest többlet szabály, hogy mindig írásba kell foglalni az ügyvéd részére szóló meghatalmazást, és azt az ügyvédnek el kell fogadnia.
Amikor az adós megbízza az ügyvédet a jogi képviseletének ellátásával, az ügyvéd egy meghatalmazást küld a követeléskezelő felé, amiben tudatja, hogy kinek az ügyében jár el.
A meghatalmazásnak a fenti szabályoknak kell megfelelnie és természetesen ki kell belőle derülnie, hogy az ügyvéd kit képvisel és milyen ügyben. Ehhez a meghatalmazásban szerepelnie kell olyan személyes adatoknak, ügy megjelölésnek, ami alapján a másik fél be tudja azonosítani az adóst és az ügyét. Azt nem írja elő jogszabály, hogy pontosan milyen adatokat kell feltüntetni ehhez, értelemszerűen azokat és annyit, amiből megtörténhet a beazonosítás.
Mi nem stimmel egyes követeléskezelő cégek gyakorlatában?
Egyes követeléskezelő cégek nem egyszer alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy az ügyvéd részére a kért adatok helyett egy forma válaszlevelet küldenek, amiben arról tájékoztatják, hogy adatvédelmi okokból kifolyólag nem áll módjukban információval szolgálni, mert szerintük a meghatalmazás nem tartalmazza a meghatalmazó személyes adatait, valamint a meghatalmazás időbeli terjedelmét.
Milyen adatot hiányolnak?
- a meghatalmazó születési helyét, idejét és anyja nevét,
- a meghatalmazás időbeli terjedelmét.
Ha már a behajtó cég adatvédelmi okokra hivatkozva nem hajlandó a jogszerűen eljáró jogi képviselő részére adatot szolgáltatni, akkor érdemes megnézni, hogy valóban jogszerű-e az adós születési helyét, idejét és anyja nevét megkövetelni a meghatalmazásban.
A meghatalmazásnak a lényege, hogy egyértelműen kiderüljön, ki adta, kinek és milyen ügyben. Ehhez nem feltétlenül szükséges a meghatalmazó, vagyis az adós születési helye, ideje és anyja neve. Már csak azért sem, mert az adós neve, lakcíme és például a folyamatban lévő ügy száma, azonosítója együttesen elegendő adat az adott ügy beazonosításához.
Mégis tegyük fel – aminek azért icipici a valószínűsége, de ki tudja, akár ilyen is előfordulhat – két
Vagyis ritka esetben előfordulhat, hogy kell még további személyes adat is. Ekkor természetes, hogy a behajtó cég válaszban tájékoztatja az ügyvédet és további adatot, másik meghatalmazást kér. Ennek a kérésnek azonban elég konkrétnak kell lennie, nem pedig egy forma levélnek, ami felsorolja, hogy szerintük milyennek kell lennie az ügyvédi meghatalmazásnak.
Valóban jogos probléma az időbeli terjedelem hiánya?
Itt van még a másik probléma az elvárt tartalommal kapcsolatban. Ez pedig a meghatalmazás időbeli terjedelme.
Mert ezt bizony már a legnagyobb jószándékkal sem tudom megmagyarázni. Hiszen a törvény mondja ki:
„a meghatalmazás visszavonásig érvényes”.
Ha a meghatalmazás kifejezetten nem tartalmazza, hogy meddig szól, akkor azt addig kell figyelembe venni, amíg vissza nem vonják. Egyértelmű.
A hab a tortán
Ezt már csak az érdekesség kedvéért osztom meg az olvasóval. Olyan eset is előfordult, amikor a behajtó cég visszaírt az ügyvédnek, hogy nem adhat számára információt az ügyfelével kapcsolatos ügyben, mert szerinte a meghatalmazás alapján nem azonosítható be az ügyfél, miközben az ügyfelet külön levélben értesítette. Tehát akkor kit nem sikerült beazonosítaniuk?
Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, hogy a fentiek nem minden követeléskezelő cég gyakorlatában fordulnak elő. Ahol igen, ott érdemes lenne felülvizsgálni az eljárási rendet.
A jogszerű, jóhiszemű eljárás olyan általános és törvényben előírt követelmény, ami mindkét felet köti: behajtót és adóst is.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
