Fokozott óvatossággal kell kezelni azokat a kifizetéseket, amelyek ellenőrzött külföldi társaság részére kerültek kifizetésre, illetve azokat a bevételeket, amelyek ellenőrzött külföldi társaságtól realizálódtak. A külföldi szóhasználatban ezeket a társaságokat "controlled foreign company" (röviden "CFC") elnevezéssel illetik, de a köznyelvben gyakran hallhatjuk "offshore társaság" kifejezést is alkalmazni rájuk. Miért szükséges ismernünk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát? – teszi fel a kérdést szakértői cikkében az Adó Online.
Több okból is fontos beazonosítani, hogy vannak-e az üzleti partnerek között, illetve a vállalatcsoporton belül ellenőrzött külföldi társaságok, például a részükre történő kifizetéseknél bizonyítani szükséges, hogy a vállalkozás érdekében (magánszemélyek esetében a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggésben) merült-e fel a költség.
A brókerbotrányban is vannak offshore szálak.
A bizonyításhoz nyilvántartást kell készíteni minden vállalkozásnak (függetlenül attól, hogy kisvállalkozásról vagy közép-, illetve nagyvállalkozásról van-e szó), illetve a magánszemélynek külön nyilvántartást kell vezetnie az általa közvetlenül vagy más társaságokon keresztül közvetve legalább 25%-os részesedéseiről, melyek ellenőrzött külföldi társaságokban állnak fenn (közeli hozzátartozók részesedéseit/szavazati arányait össze kell számítani).
Ezenkívül speciális társasági adóalap növelő és csökkentő tételek kapcsolódhatnak hozzájuk, a bejelentett részesedés kedvezménye nem alkalmazható náluk, és a szokásos piaci ár esetében csökkentő tétel sem alkalmazható, ha a tranzakció piaci ár alatt került megkötésre.
Ha olyan államban illetékes külföldi cégnek fizetünk, aki nem EU-tag és nincs Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor nézzük meg, hogy abban a cégben van-e magyar tulajdonos? Annak a cégnek a bevételei adott évben többségében Magyarországról származnak-e?
Költség elszámolás a társasági adó rendszerében
A társasági adó törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy csak azokat a költségeket ismeri el, amelyek valóban a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Ilyenkor fő szabály szerint az adóhatóságon van a bizonyítási teher. Olyan költségek esetében azonban, amelyek az adójogszabályokban „ellenőrzött külföldi társaságként” hivatkozott, de gyakran csak „offshore társaságként” emlegetett társaságok részére juttatott ellenérték eredményeként merültek fel, a bizonyítási teher megfordul, és az adózónak kell bizonyítania, hogy a költség a vállalkozás tevékenységét szolgálja.
2012-től nyilvántartási kötelezettség a kifizetésekre
2012. január 1-től kezdődően az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos tranzakciókra is kell nyilvántartást készíteni, nem csak a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre. Minden olyan magyar vállalkozást érinti az új kötelezettség, aki ellenőrzött külföldi társaság részére ellenértéket fizet. A nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén az adózók nyilvántartásonként első ellenőrzés esetén 2 millió Ft-ig, ismételt jogsértés esetén 4 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. A magyar társasági adóalanyok az említett körbe eső szerződéseikre vonatkozóan olyan nyilvántartást kötelesek készíteni, amely bemutatják az ügyletben részt vevő vállalkozások azonosító adatait, a szerződés tartalmát, valamint a szerződésen alapuló költségek elszámolását megalapozó okokat.
Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegéről nyilvántartást vezet.
Speciális társasági adóalap módosító tételek
A társasági adóalapot nem csökkenti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel. Az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel összegével a társasági adóalapot maximum a Tao. törvény 8.§. (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg erejéig lehet csökkenteni.
A társaságiadó-alapot növeli az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott - az adózónak az adóéve utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó - pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.
A társasági adóalapot növeli az adózónál az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.