Az online marketing viharos terjedésével a felhasználók egyre inkább úgy érzik, hogy személyes adataikat, elérhetőségeiket a cégek kényük-kedvük szerint adják-veszik, hogy eláraszthassák őket hirdetéseikkel. (Felmérések szerint napi nyolc spam-et kapunk!) Ezért a legtöbb ilyen marketingüzenet sokszor olvasatlanul a kukában landol, vagy már a különféle spamszűrő programokon sem jut át. Ráadásul a magyar jog sem nézni jó szemmel a kéretlen üzenetek számolatlan kiküldését, ezért, hogy a cégek email marketing szokásain csiszoljon, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail marketing tagozata hazánkban eddig egyedülálló spam-kisokost állított össze. Ennek alapján most induló sorozatunkban sorban bemutatjuk, mire kell ügyelnie a cégeknek, hogy ne sértsék meg a felhasználók jogait és online marketingjük is sikeres legyen. (Legfeljebb 90 naponként kommunikáljunk az ügyfelekkel, ellenkező esetben elveszítjük őket.)
„A hatályos magyar jogrendszer rendkívül szigorúan szabályozza a direkt marketing tevékenységet, mégis, sokszor az az érzésünk, hogy az online világ térnyerésével szinte megállíthatatlan a személyes adatok (nevek, e-mail címek, személyes fogyasztói profilok) ide-oda áramlása, mindenféle hozzájárulás, előzetes engedély nélkül. A szigorú előírások betartása, ellenőrzése az online térben rendkívül nehéz. Éppen ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a jogalkotó „felvegye a ritmust” az e-mail marketing területén jelentkező rendkívül gyors fejlődéssel (amely a vállalkozások között egyre népszerűbb eszközzé vált a marketing céljaik elérésére), hogy a vállalkozásoknak üzleti szempontból is megfelelő, élhető jogszabályi környezetet teremtsen és ezzel párhuzamosan hatékony eszközöket biztosítson a fogyasztók számára ahhoz, hogy irányításuk alá vehessék a személyes adataikkal kapcsolatos döntéseiket.” - mondta Dr. Hatházi Vera, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda alapítója.
Mi is az a spam?
Noha a legtöbb kéretlen üzenetet a köznyelvben spamnek nevezzük, a spam jogilag nem pontosan definiált fogalom, idetartoznak például a vírusok által küldött levelek, az adathalász (phishing) levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által generált automatikus üzenetek is.
A médiahatóságnak csak a Magyarországról küldött, illetve a Magyarországra irányuló kéretlen elektronikus hirdetések esetében van hatásköre. és az idegen nyelvű hirdetésekkel sem tud mit kezdeni, így a hamis potencianövelőt vagy ingyenes letöltéseket kínáló angol, illetve orosz nyelvű levelek feldolgozását jobb, ha a spamszűrőre bízzuk.
A reklámjogi, fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályozásról közérthető információk találhatók a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség által indított www.tiszteltvasarlo.hu blogon.
Öngólt lőnek a küldők
„Csakúgy mint a szemét, ami beszennyezi a környezetünket, a spam beszennyezi a levelező ládánkat és megnehezíti, hogy az olvasó megtalálja az igazán értékes dolgait, azaz azokat a hírleveleit, amiket igazából szívesen olvasna. Így nem csak azzal kell egy e-mail marketingesnek küzdenie, hogy releváns tartalommal szolgálja ki az olvasóit, de még azzal is, nehogy összetévesszék a leveleit egy értéktelen levélszeméttel.” – mondta Kálmán Tamás a Maileon-Wanadis ügyvezető igazgatója.
Szorosan összefügg ezzel a leiratkozás egyszerűsége. Sok hírlevél-küldő azt a stratégiát választja a leiratkozások elkerülésére, hogy nagyon megnehezíti a leiratkozási folyamatot, így aztán kevesen fognak leiratkozni. Ezzel azonban hatalmas öngólt lőnek, mert a címzettek találnak egyszerűbb módot a problémájuk megoldására: spamként jelölik az e-mailt a levelezőprogramjukban, ez pedig ugyanazt eredményezi, mint az előző esetben, vagyis előbb-utóbb mindenkinél spambe kerül a hírlevelük.
Az a megoldás, hogy minden hírlevelünkben jól látható helyen kell lennie egy leiratkozási linknek, ahol egy kattintással jelezheti a címzett, hogy nem kér több hírlevelet. Bizonyos szolgáltatóknál (például Yahoo, Hotmail) lehetőség van továbbá csatlakozni az ún. feedback loop rendszerhez — a DIMSZ törekszik arra, hogy hazai szolgáltatóknál is elindítson ilyen rendszereket, melyek lényege, hogy a szolgáltató jelzi a feltételeket teljesítő küldőnek, ha egy címzett egy levelet spamnek jelölt.
Nagy a valószínűsége, hogy ezek a címzettek a későbbi leveleket is spamnek jelölnék, ezért ha ezt implicit leiratkozásnak tekintjük, akkor a későbbi leveleink kézbesítési arányát tudjuk növelni azoknál, akiket a híreink valóban érdekelnek. A szakosodott e-mail küldő cégek nagy része már tagja ezeknek a rendszereknek, így ha őket választjuk a levelek kézbesítésére, akkor egyből élvezhetjük a feedback loop előnyeit.
Sorozatunk következő részében a Big Data és a spam problémás kérdéseit dolgozzuk fel.
