Az innováció sohasem egy teljes cégre jellemző, az új ötletek, a kreatív megoldások az ott dolgozó kollégáktól származnak, tehát egy kreatív, innovatív cégben a munkaerő az, ami kreatív, innovatív. A hagyományos vállalatok és a startupok között ilyen szempontból talán csak az a különbség, hogy a startup cégek rá tudnak erősíteni arra, hogy a munkavállalók kiadják magukból ezeket az új ötleteket és a megvalósításban is segítséget adnak.
Mitől startup egy startup?
Felmerül egy jó ötlet, amiben olyan piaci potenciál van, hogy gyorsan kell vele robbantani, mert ha hagyományos módon, lassabb léptekkel kerül piacra az ötlet, legyen az egy termék vagy szolgáltatás, akkor félő, hogy a nagyobb, tőkeerős cégek gyorsabban tudnak működő terméket fejleszteni és megelőznének bennünket a piacon egy hasonló termék megjelentetésével. A kulcsszavak a következők: magas növekedési potenciál, nemzetközi létjogosultság, innovatív, gyors reakcióra képes vállalkozás. Éppen ezért a jó ötlet mellé ún. kockázati tőkebefektetőt keresnek a vállalkozók (ők azok a bizonyos entrepreneur-ök), hogy gyorsan tudják piacra dobni ötletüket és robbantani tudjanak. Ha sikeres a termék, akkor egy idő után megtérül a befektetett tőke, de a kezdeti szakaszban szinte bizonyos, hogy veszteséget termel csak, hiszen gyorsan fel kell venni sok embert, marketingre is költeni kell és sok-sok egyéb járulékos költség is felmerül. A kockázat legtöbbször a befektetőé, nem pedig az ötlet tulajdonosáé, de siker esetén a befektető nagyobb mértékben is részesül az anyagi javakból.
Ehhez képest a hagyományosnak tekinthető üzleti modellen alapuló vállalkozásokra általában mindazok a kulcsszavak nem jellemzőek, amelyeket fentebb említettem. De ugyanúgy lehet bennünk innováció, csak éppen nem tudnak erről az ötletükről meggyőzni pénzembereket, hogy társuljanak be a vállalkozásba, vagy nem is akarnak, de saját erőből sem tudják megvalósítani azt, így az ötlet legtöbbször csak ötlet marad. Egy idő után frusztráció alakulhat ki és már az új ötletek iránti törekvés is teljesen elhal, mert a cél a cég napi túlélése és olyan szintű működtetése, hogy a tulajdonos megéljen belőle.
Az innovatív ötlet kikerül a cégből és nem a vállalaton belül valósul meg. Sajnos ez sok hagyományosan gondolkodó vállalatvezetőben meg sem fogalmazódik, éppen ezért nem is törekszenek arra, hogy kollégáikat motiválják új ötletek megfogalmazására. Több cégvezető úgy gondolja a saját cégének a termék és szolgáltatás irányvonalát egyedül ő maga jogosult előre vetíteni és meghatározni. Csak az a jó ötlet, amit ő talál ki. Más cégvezetők pedig egész hatástanulmányokat kérnek letenni az asztalra a jó ötlet mellé, hogy az bizony nyereséges lesz, kész üzleti terv nélkül nem is érdemes bemenni a főnökhöz. Ha megnézünk egy startup céget, ott bedobják az ötletet, lehet, hogy 1-2 hét alatt csinálnak belőle egy demót egy pilotot és piacra is dobják és meglátják, hogy működik-e vagy sem. (A fogyasztók pedig közvetlenül bele tudnak szólni a fejlesztésbe - csak győzzék őket követni a cégek.) A végső szót úgyis a fogyasztó mondja ki, és a hagyományos értelemben már úgyse lehet piackutatással előrevetíteni egy termék vagy szolgáltatás életciklusát, mert már nem csak nőknek és/vagy férfiaknak, fiataloknak és/vagy időseknek fejlesztünk termékeket, hanem mindenkinek. Nagyon nehéz egy szegmensre ráhúzni egy terméket és az eladónak is az a jó, ha mindenki veszi a termékét. És annak az a dolga, hogy jól működjön és szép, élvezhető, kiváló termék legyen.
Mi a baj a hagyományos vállalkozásokkal innováció terén?
Nem motiválják a kollégákat az új ötletek feldobására, pont a fentebb említett dolgok miatt. A cég beállt egy irányba és arra megy, sokszor nincs idő az új ötletekre, mert minden energiát arra költenek, hogy a megrendeléseket kiszolgálják. Többször láttam vállalkozásoknál ötletládákat, vagy „dobj egy e-mailt, ha van valami jó ötleted” feliratokat a falon, de ezek az eszközök nem tudják önmagukban növelni a dolgozókban lévő kreativitás megosztását. A kreativitás, az innováció bennük van, csak elő kell csalni. Kiváló – inspiratív – munkahelyi környezettel, egyedi beszélgetésekkel, együttműködéssel a társosztályok között, együtt gondolkodással, az információ áramlás segítésével, közös beszélgetésekkel, az ötletek jutalmazásával (még akkor is, hogyha nem valósulnak meg). Ha Ön cégvezető, akkor gondolja végig, hogy az Ön cégében ezek megvannak-e! Sokszor azt sem tudja az egyik dolgozó, mit csinál egy másik a vállalkozásnál, ott biztos, hogy nem sok innovatív ötlet merül fel napi szinten.
Hogyan segíthet egy ERP rendszer abban, hogy ezek az ötletek mégis előjöjjenek?
Önmagában sehogy. Az ERP ebben a tekintetben egy eszköz lehet annak a folyamatnak a támogatásában, amit fentebb kibontottam, illetve az információáramlásban. Egy ERP rendszer ma már nem csak logisztikai, értékesítési vagy pénzügyi folyamatokat képes támogatni. A cég működéséhez kell szabni a folyamatokat, ha kell, akkor egyedi fejlesztéseket beépíteni. Ma már léteznek olyan szoftver megoldások, amelyek abban segítenek, hogy az ötletből valóság legyen a vállalkozás saját hasznára. Ezeket a megoldásokat az ERP rendszerrel is integrálni lehet, így megkönnyítve akár az adatbevitelt. Nem beszélve arról, hogy ERP rendszerünk akár más vállalkozások (B2B) üzleti megoldásaival is összeköttetésben lehet és az együttműködésnek köszönhetően kihasználhatóak a cégeken belüli szinergiák, átfedések és akár közös innovációval is piacra lehet lépni.
Az innováció bennünk van, kezdjük kitermelni ezeket az értékes dolgokat most!
Giller Tamás www.erpblog.hu ERP, CRM és projektmenedzsmenttel foglalkozó blog szerkesztője
