Előtérben az ESG szempontok az ingatlanpiacon
Az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak az ingatlanpiac minden szektorában és befolyásolják a döntéseket az eszközök teljes életciklusa alatt. Továbbá, jelentős változást idéznek elő a szektorban az EU ambiciózus célkitűzései: a 2024 áprilisában elfogadott, az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv 2030-ig kibocsátásmentes épületeket, 2050-ig pedig az EU épületállományának teljes átalakítását írja elő. A szigorú követelményeknek való megfelelés felelősséget ró a beruházókra, a fejlesztőkre és a bérlőkre is.
Ugyanakkor az ambiciózus célok elérésének érdekében több mint 100 milliárd eurós uniós forrás segíti a tagállamokat 2023 és 2030 között a felújításra irányuló törekvések támogatására. Ezenkívül az európai zöld megállapodás keretében létrehozott új Szociális Klímaalap 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani a 2026-2032 közötti időszakban. Ezek eredményeképpen az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztési és felújítási projektek megugrása várható.
A megújuló energia térnyerésének ingatlanjogi vetületei
A megújuló energiaforrások piacán az elmúlt években jelentős növekedés volt tapasztalható, a piacot a napelemparkok dominanciája jellemezte. A közcélú hálózati infrastruktúra kapacitásainak szűkössége miatt a hálózati csatlakozási idő azonban 7-10 évig is tarthat. A tetőre szerelt napelemes rendszerek térnyerését az építményi jog 2023. júniusi bevezetése is elősegíti. Ez az új jogi eszköz nagyobb biztonságot nyújt a harmadik felek tulajdonában lévő épületekben történő beruházások számára, mivel az építményi jogokat be lehet jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, és azt át lehet ruházni vagy meg lehet terhelni. Ugyanakkor kihívások merülnek fel az építményi jogok létrehozásával kapcsolatban, különösen a mezőgazdasági ingatlanok esetében, amelyeken az esetek többségében a napelemparkok létesítésére sor kerül.
