A 2019-es költségvetési törvény parlamenti vitája során a részletes vitát lezáró költségvetési bizottsági módosító javaslat – egyebek mellett – módosítani kívánta a csődtörvényt (Csődtv.). A módosítás nyomán a Csődtv. 26. §-a kiegészült egy új (3b) bekezdéssel. Az új rendelkezés a hitelező hozzájárulása nélkül is lehetővé teszi a kérelemre indult felszámolási eljárás megszüntetését a felszámolást elrendelő végzés jogerős meghozatala után, de a felszámolás kezdő időpontja (közzététele) előtt, ha az adós a jogerős végzés alapjául szolgáló teljes tartozását megfizette az eljárást indító hitelezőnek.
Sajtóhírek szerint a jogszabály-módosításnak rendkívül negatív következményei lehetnek: a törvényjavaslat teljesen kiüresítené a felszámolási eljárások hazai intézményét, jelentősen rombolná az üzleti bizalmat, a tisztességes vállalkozásokat hátrányosan érintené, miközben előnyben részesítené a számlát nem fizetőket.
Fabók Zoltán szerint a törvényjavaslat alapvetően jó irányba mutat, ugyanakkor kétségtelen, hogy a jogerős végzés utáni megszüntetés lehetősége némileg idegen a polgári eljárásjog rendszerétől, és ebből fakadóan bizonyos gyakorlati nehézségekkel is szembe kell nézni.
- A követelésbehajtási célú felszámolási eljárás értelme
A nagyvállalatoknál is egyre nagyobb probléma a fizetésképtelenségBár a problémás vállalatok száma globálisan nem sokkal volt több, mint 2017 első félévében, idén jóval nagyobb forgalmú cégek váltak fizetésképtelenné - olvasható az Euler Hermes Hitelbiztosító legújabb, globális elemzésében.
A felszámolási eljárás lényegében a követelések érvényesítésének párhuzamos módjává nőtte ki magát, olcsó és viszonylag gyors alternatívát kínálva a „rendes” bírósági peres, illetve fizetési meghagyások eljárások helyett.
Ennek megfelelően a Csődtv. ma is lehetővé teszi a már jogerősen elrendelt, de még közzé nem tett felszámolási eljárás megszüntetését és a jogerős elrendelő végzés hatályon kívül helyezését. Ennek feltétele, hogy a hitelező a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmétől legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjáig (közzététel) elálljon
Ugyanakkor látni kell, hogy a felszámolási eljárás jogerős végzés meghozatala utáni megszüntetésének a hitelező hozzájárulásához (elállásához) kötése az adós hátrányára egyensúlytalan helyzetet hoz létre. Előfordulhatnak olyan helyzetek ugyanis, amikor a hitelező – személyes okokból, vagy azért, mert az immár kényszerhelyzetben lévő adóstól további előnyöket kíván kicsikarni – nem elégszik meg a felszámolási eljárás alapjául szolgáló valamennyi követelése teljesítésével, hanem az elállást további feltételek teljesítéséhez köti vagy egyszerűen megtagadja. Ez nyilvánvalóan ellentétes az eljárás céljával: egy konkrét tartozás vonatkozásában meghozott felszámolási végzés nem adhat általános felhatalmazást a hitelezőnek az adóssal szembeni más jogviszonyból származó vagy más természetű (például személyes) követelései kikényszerítésére.
- A hitelezői jóváhagyás kérdése
lek a köztük fennálló jogvita eldöntését várják a bíróságtól. Amennyiben a – rendszerint kétfokú – eljárás végén a bíróság helyt ad az elé terjesztett kérelemnek, úgy kötelezi a másik felet a teljesítésre. Bár – szemben a polgári peres eljárással – a felszámolási eljárásban nem a felek közötti anyagi jogvita eldöntéséről, hanem a fizetésképtelenség formális feltételeinek (lejárt követelés, szabályos felszólítás, vitatás hiánya stb.) megállapításáról van szó, a követelésbehajtási célú felszámolási eljárás funkcionálisan azonos szerepet tölt be a követelés bírósági úton való érvényesítésének más módjaival. Azaz amennyiben a bíróság helyt ad a hitelező kérelmének, úgy az adós teljesíteni köteles, ellenkező esetben felszámolásra kerül. Ugyanakkor a polgári peres eljáráshoz képest az adós fenyegetettsége a felszámolási eljárásban aránytalanul nagyobb: a jogerős felszámolást elrendelő végzés utáni teljesítés – szemben a rendes polgári perben hozott ítéletet követő teljesítéssel – a jelenlegi szabályok szerint nem szünteti meg automatikusan az eljárást (azaz az adós felszámolási kitettségét), hanem a felszámolási eljárás megszüntetése a hitelező hozzájárulásától függ.
Valójában tehát arról van szó, hogy a hitelezői hozzájárulás megkövetelése a felszámolási eljárás jogerős végzés utáni megszüntetéséhez torzítja az eljárást, és aránytalanul kedvező helyzetbe hozza a hitelezőt. Egyrészről arra ösztönzi az adóst, hogy általa vitatottnak tartott követeléseket is teljesítsen, ha nem tudja vállalni a felszámolás esetleges elrendeléséből fakadó (adott esetben távoli, de nem kizárható) kockázatokat. Másrészről olyan „zsarolási potenciált” biztosít a hitelezőnek, amellyel a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseit vagy céljait is ki tudja kényszeríteni az adóstól. A fentiek szerint a magam részéről indokoltnak tartom, hogy a jogalkotó lehetővé tegye az adósi teljesítés esetére a felszámolási eljárás hitelezői hozzájárulás nélküli megszüntetését.
- A javaslattal kapcsolatos aggályok, de lege ferenda megjegyzések
E körben érdemes volna elgondolkodni egy speciális (gyorsított) bírósági letéti rezsim létrehozásáról, ami lehetővé tenné az adós számára, hogy egy nem kooperatív és teljesítést elfogadni nem kívánó hitelező esetén rövid úton teljesítés hatályával letétbe helyezhesse tartozása összegét.
