Az építőipari és az ipari cégek 77-78 százalékának van jelentős súlyú vásárlója. Az építőiparban a kisebb létszámú vállalkozások vevőköre erősen koncentrált (pl. a 11-20 fős vállalkozások esetében a legjelentősebb vevő 51 százalékos részesedést hasít ki magának). Ennek hátulütője az, hogy e cégek csődbe mehetnek, amint egy-egy ilyen vevőt elveszítenek. A cégek létszámának növekedésével a vevőkör jobban diverzifikálódik, ami kedvező, mivel egy-egy fontos vevő elvesztése nem kényszeríti térdre a vállalatot. Más oldalról ez azt is jelenti, hogy az építőipari cégek tevékenysége erősen koncentrált, a cégek többségénél már néhány nagyobb volumenű munka elnyerése is biztosítja a túlélést – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.
Pedig ha mindent egy lapra teszünk fel, egyetlen hiba is bedöntheti a céget!
Az iparban hasonló arányok figyelhetőek meg, azonban a foglalkoztatottak számának növekedésével nő az első számú vevő részesedése, ami jelentős beszállítói kapcsolatra utal. Ez azt jelenti, hogy esetükben jelenleg a növekedés motorja a legfontosabb három vevő – ezek adják az összes árbevétel 65-75 százalékát – keresletének bővülése, mivel feltételezhető, hogy mindent megtettek már új vevők megszerzésére. Ugyanakkor a meglévő technikai, technológiai szint sem valószínű, hogy lehetővé tenné a vevőkör jelentős bővítését.
A kereskedelemben működő cégek 34százaléka számolt be jelentős súlyú vevőről. Mivel a bolti kiskereskedelemben jellemzően a lakossági vevők dominálnak, ezért a nagyvevőkre vonatkozó kérdésekre választ adók a nagykereskedők, a viszonteladók közül kerültek ki. Ebben a körben is látható a vevőkör koncentráltsága, ugyanakkor az első számú vevő súlya (az építőiparhoz hasonlóan) csökken a létszám növelésével. Az első három vevő a 10 fő alatti nagykereskedő cégeknél a 45 százalékot is eléri, míg az 50 felettieknél 35 százalék ez az arány.
A szolgáltató szektor cégeinek 68 százaléka esetében van jelentős súlyú vevő. Ezek esetében az első három vevő súlya 60-70 százalék között mozog. Ráadásul minél nagyobb a cég, annál nagyobb a három legnagyobb vevő részesedése az árbevételből. A legfontosabb vevő minden létszám kategória esetében legalább az árbevétel negyedét adja, de pl. a 250 fő feletti cégeknél ez az arány az 55 százalékot is eléri. Ez az esetek többségében erős kiszolgáltatottságot jelenthet, hiszen egy ilyen súlyú vevő fizetési képessége meghatározhatja az adott cég sorsát.
A magyar kkv-szektor tehát rendkívül koncentrált vevői körrel rendelkezik, ami gátja a növekedésnek. Gyors növekedésük csak akkor következne be, ha a kevés megrendelő piaci helyzete oly mértékben javulna, hogy az a beszállítóikra is kihatna (több megrendelés, jobb árak stb.). Az egyedi kormánydöntésekkel megsarcolt egyre növekvő számú ágazat szereplői azonban jól felfogott érdekükből igyekeznek e többletköltségeket a beszállítókon „leverni”, illetve mérséklik a beszállítási igényüket. Így végső soron a kkv-szektor egésze is megszenvedi a központi „sarcot”.
