Minden felelős, jól teljesítő dolgozónál eljön az az időpont, amikor végre erőt vesz magán, s bejelenti főnökénél, hogy eredményei - vagy családjának szűkös anyagi helyzete - folytán fizetésemelést szeretne kérni. Ha jogos az igény, és a vállalat is kellő forrással rendelkezik, a vezető általában nem gördít akadályt a kérés elé, hiszen egy szorgos munkaerő elismerése és megtartása (nem feltétlenül ebben a sorrendben) mindennél fontosabb.

Ám az ember gyakorta telhetetlen, s nem elégszik meg az évről évre juttatott inflációs béremelésekkel. Valaki még odáig is merészkedik, hogy a konkurenciánál keres vígaszt, miközben elmenni egyáltalán nem akar, csupán azért kirándul egyet a munkaerőpiacon, hogy az ott hallott magasabb összeget dörgölhesse a főnök orra alá. Ám amint megkapja, azonnal megbélyegzi önmagát, hiszen egy esetleges, piaci változások miatt bekövetkező leépítésnél őrá fognak gondolni elsőként.

A fizetés nem minden

A mai társadalmakban az emberek hajlamosak csupán a fizetésük nagyságával azonosítani munkaerő-piaci értéküket, holott vannak más szempontok is, amelyek meghatározzák, mennyire érezhetik sikeresnek magukat - mondta el a Careerbuilder.com-nak Michael Zwell, aki egy teljes könyvet is szentelt a témának (Six-Figure Salary Negotiation). Ilyen például a munka öröme, a kihívást rejtő feladatok, a stresszmentes műkörnyezet vagy a munkatársak megbecsülése - ezek közül akár egy is elég ahhoz, hogy hosszú távon elégedettséggel töltsék el az embert. 

A pénz tehát nem minden, különösen hogy anyagi formája ellenére egy relatív fogalom. Kutatások bebizonyították ugyanis, hogy a legtöbb ember boldogabbnak érzi magát egy relatív kisebb fizetéssel, ha a vállalatnál dolgozó többség még kevesebbet keres, mint egy magasabb bérrel, ha közben a többség nála lényegesen többet visz haza - mutatott rá Stan Smith, a Smith Economics Group alapító-elnöke Zwell könyvében.

Sok kicsi sokra megy

Néhány helyzetben az alacsonyabb bér éppenhogy szerencsés dolog, tekintve, hogy időt nyer nekünk fejlődni. Elvégre kisebb összegért nem várhatja el a vállalat, hogy a munka minden területén jobbak legyünk, nyugodtan bővíthetjük tudásunkat lépésről lépésre, és még meg sem kell fulladnunk a követelmények tengerében - figyelmeztet Zwell. Becsüljük tehát meg a fizetésünket, mert általa több idő jut életünk többi területére - teszi hozzá a szakértő. A béremelés amúgy sem mindig szerencsés, hiszen furcsamód számos veszélyhelyzetet teremthet karrierünk során:

1. Elsőként bocsátanak el

Amikor nem szárnyal a gazdaság, és a vállalatnak csökkentenie kell költségeit, biztosak lehetünk benne, hogy a relatív sokat kereső dolgozókat bocsátják el először. Különösen, ha a gyakori fizetésemelések hatására egy folyton elégedetlenkedő munkatárs benyomását keltik.

2. Minél többet szakítunk, annál többet veszthetünk

A fizetésemelés - jó esetben - nemcsak a mi kedvünket, hanem az adók révén az államkasszát is feldobja, ezért érdemes odafigyelni, hogy a bruttó bérnövekményből végül mennyi landol a mi zsebünkben. Az adósávok és az adójóváírási rendszer változása következtében előfordulhat, hogy a decemberben megemelt bruttó bérből kevesebbet kapunk kézhez januárban.

3. Túlárazva a munkaerőpiacon

A gyakorta juttatott, illetve kialkudott fizetésemelések következtében könnyen a fizetési  listák élén találhatjuk magunkat, s így csak kevesebb pénzért szegődhetünk más cégek szolgálatába. Az állásinterjúkon ráadásul esélyünk sincs alkudozni, hiszen sorstársaink szó nélkül beérik kevesebbel, s egy cég sem fog többet fizetni a kelleténél ugyanazért a szaktudásért.

4. A több pénz sem boldogít

Sokan mondogatják magukban, hogy ha több pénzt keresnének, boldogabbak lennének. Aztán amikor mégis sikerül elérniük a kívánt összeget, rájönnek, az extra jövedelem csak ideig-óráig tölti el boldogsággal őket, lényegében nem változik semmi - egy ponton túl ugyanis már nem tudnak javítani az életminőségükön. Zwell szerint a teljes anyagi függetlenség egyébként is akkor jön el, amikor már nem magunknak hajszoljuk a pénzt, hanem másoknak szeretnénk jót tenni vele, például jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel az évek során felhizlalt jövedelmünket.

Paraszt Imre, HR Portal