A korai és enyhe tavasz után 2016. április 20-tól kezdődően az ország számos megyéjében fagykárokat szenvedtek el a termelők, akik elsősorban az agrárkár-enyhítési rendszeren keresztül igénybe vehető kárenyhítő juttatás formájában részesülhetnek kompenzációban. Kárenyhítő juttatásra azonban csak azok a termelők lehetnek jogosultak, akik az agrárkár-enyhítési rendszer tagjaiként vannak regisztrálva, ezért fontos, hogy a fagykárban érintett, de az agrárkár-enyhítési rendszerben még nem tag termelők - beleértve az 1 hektár területnél kisebb területet használó, területalapú támogatást egyébként nem igénylő termelőket is – a 2016. május 23-ig nyitva lévő Egységes Kérelem felületen jelezzék a kárenyhítési rendszerhez való csatlakozási szándékukat – hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium.
Van ahol a teljes termés odaveszett
Hétfőig 1700 gazdálkodó jelentette be tavaszi fagykárát, összesen mintegy 9200 hektárnyi területen, de ez a szám valószínűleg nőni fog még. A gyümölcsösökben még nem végeztek a kárfelméréssel, ugyanakkor a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsította az április végi fagy - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Ledó Ferenc szerint várhatóan 1-2 hét múlva lehet becslést készíteni a terméskiesésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás. A fagykár először a nyírségi területeket érintette április elején. Ott van ahol 100 százalékos a fagykár. Ez a kártétel főként az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A múlt heti (április 26-29.) fagy pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcsöseinek egy részét érintette, de a Balaton környékén nem okozott komolyabb gondot. Itt is 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasztaltak a szakemberek. Ezen a területen a legnagyobb gond a szamócaültetvényekkel van, mert azokat teljes virágzásban érte a fagy. Ezért a szamócásokban 60-80 százalékos a fagykár is előfordult.
„Több kukoricatermő területről kaptunk olyan visszajelzést, hogy a korán vetett egy- vagy kétleveles állapotú kukorica felső levelei elfagytak” - mondta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Amennyiben megbízható, jó minőségű nagy stressztűrő-képességű vetőmag került a földbe és a vetési technológia is megfelelő volt, úgy a fagy feltételezhetően nem érintette a tenyészőcsúcsot, azaz a növény képes a továbbfejlődésre. Ellenkező esetben viszont ezeket a területeket újra kell vetni, amely nagy többletköltséggel jár a gazdák számára.
A vetőmag szövetség álláspontja szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények az országban, ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.
Régóta nem tapasztalt fagykár érte az erdőket az április végi hideg időjárás - derül ki az erdo-mezo.hu szakmai portál körképéből. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint mindössze kisebb térségek vannak, ahol nem jelentett problémát az április végi váratlan lehűlés. A tagjaik körében végzett felmérés szerint Somogy megyében hatalmas károk keletkeztek, míg a kiskunsági csemetekerteket nagyrészt elkerülte a fagy. Tájékoztatása szerint az őszi tölgyvetések 70-90 százaléka, míg a tavasszal elültetett akác szinte 100 százaléka elfagyott, van olyan csemetekert, ahol az 1-2 éves csemeték is megsínylették a szélsőséges időjárást.
