A piaci volatilitás a globális pénzügyi válság óta mostanában szökött fel a legmagasabb szintre két fő tényező, az amerikai palaolaj-kitermelés gyors növekedése miatt, illetve mert Szaúd-Arábia piaci részesedésének védelme érdekében feladta hagyományos kínálat- és árszabályozó szerepét. Hosszabb távon azonban az olajárak alakulását két alapvető trend határozza meg, ezért a kilátások jobban behatárolhatóak. Az egyik fő tényező a legnagyobb olajfelhasználó, a közlekedés részarányának a csökkenése a keresletben, a másik pedig az olajtermelésben a nagy tőkeigényű technológiák részarányának a zsugorodása lesz. Mindkét tényező az olajárak hosszú távú emelkedése ellen hat.
Az elektromos járművek terjedése Kínában a leglendületesebb, ott tavaly megnégyszereződött az értékesítés az előző évihez képest. Az elektromos járművek terjedése a kínai piacon különös jelentőséggel bír a világ olajipara számára, amely éppen Kínától reméli a kereslet növekedésének a felét. Bár Kínában a tavaly eladott 20 millió személygépkocsi alig egy százaléka volt elektromos jármű, ez bármikor hirtelen és nagyot változhat. Az UBS elemzése szerint a csökkenő akkumulátorárak és adózási szabályok Európában 2021-re, Kínában 2025-re versenyképessé tehetik az elektromos autókat a hagyományos járművekkel szemben.
A világnak azonban ezzel együtt is még nagyon hosszú ideig és nagyon sok olajra lesz szüksége. Változni fog viszont a kitermelés költséghatékonysága, és az összes termelésen belül csökkenni fog a nagy tőkeigényű kitermelési eljárások részaránya. Az alacsonyabb átlagos tőkeigény egyúttal a beruházási ciklusok időtartamát is csökkenti, azaz enyhíti a piaci volatilitás egyik legjelentősebb kiváltó tényezőjét. Mindez együttesen hosszabb távon árstabilitást és nem túl magas olajárakat hoz.