Az acélipari termékek többségére alkalmazandó, eredetileg év végén lejáró, de szeptember közepén 2022. június 30-ig meghosszabbított fordított adózás többek között a hengerelt, különböző szélességű vas vagy ötvözetlen acélipari termékeket, továbbá melegen hengerelt rúd vagy ötvözetlen acélból, illetve egyéb ötvözetlen acélból készült árucikkeket érinti.
Az adócsalás elleni küzdelem egyik eszközeként is értelmezhető adózási forma lényege, hogy a belföldi tranzakciónál az áfát a termék beszerzője helyett annak vevője fizeti be. A 2015 elejétől hatályba lépő intézkedések célja elsősorban az áfacsalás minimalizálása volt, ugyanakkor az adóelkerülő cégek nemcsak a költségvetésnek okoznak kárt, hanem a piaci szereplőknek is. Ugyanis az adóelkerülő vállalkozások rendkívül alacsony szintre szorították le az árakat, amely súlyos károkat – sok esetben csődöt – jelentett az amúgy is többnyire alacsony árrésekkel dolgozó hazai acélkereskedőknek.
Az intézkedés hatására elindult a piactisztulás: a kedvezőtlen adózás miatt a káros cégek kiléptek a piacról, aminek köszönhetően a korábbi mesterségesen lenyomott termékárak is megszűntek és a magyar piac a nemzetközi ármozgásokat követi. Ezt támasztják alá az elmúlt három év adatai is, amiből látszik, hogy a magyar piaci árak néhány hetes csúszással, de a nyugat-európai trendhez hasonlóan változnak. Emellett további pozitívum az is, hogy a két piac között a kormányzati intézkedés előtti +/- 12-15%-os árdifferencia 4-8%-ra csökkent: az év második negyedévében a nyugat-európai betonacél tonnánkénti ára már 544, míg a hazai piacon 521 euró volt. (A drágulás azonban nem csak a fordított adózásnak köszönhető!)
Az eljárás egyébként nem kifejezetten magyar specialitás, mivel a régió több országában is bevezetésre kerültek ilyen típusú intézkedések, amelyek a magyarhoz hasonló pozitív eredményekhez vezettek.
Az intézkedés várhatóan további ösztönzőket jelent majd az egyébként is dübörgő hazai építőipar (a legfrisseb adatok szerint az iparág teljesíténye 2017 és 2018 júliusa között 38%-ot bővült, szemben az EU-ban regisztrált 3,9%-hoz képest), valamint a vas - és acélexport szereplői számára, akik összességében több mint 15%-os növekedéssel számolhattak az említett időszakban.