A munkáltatók az elmúlt hetekben ismerkedtek az adómentes lakáscélú hitletörlesztés támogatásának lehetőségével, és máris új szabályozás vonatkozhat erre a sokak által várt juttatásra. „A gyakorlati megvalósításhoz még sok nyitott kérdésre kerestük a megnyugtató választ” – jellemzi a jelenlegi helyzetet Fata László cafeteria szakértő. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig vehető igénybe új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt. Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág-vezető partnere korábban úgy nyilatkozott, hogy az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához. Ma még az nem látható világosan, hogy a hitelintézet hogyan fogadja be a munkáltatói befizetéseket, szükség van-e egy technikai számlára, vagy az összeg közvetlenül a magánszemély számlájára is utalható. Utóbbi esetben külön kell-e utalnia a cégnek, vagy címkéznie a támogatási összeget, hogy az azonosítható és elválasztható legyen a fizetéstől?
Egy frissen a Parlament elé került módosító javaslat egyszerre adna mindezekre választ. Eszerint az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozná meg a munkáltatói támogatás szabályos folyamatát, felelőseit, bizonylatolását. A tervezet azt is megfogalmazza, hogy a munkáltatói támogatás megvalósításához a méltányolható lakásigény vizsgálatánál csak a szobaszámot kellene figyelembe venni, míg korábban a lakás szobái és az ott lakók száma mellett a lakás értékét is figyelnie kellett a munkáltatónak az adómentesség megállapításához.
Újdonság még, hogy a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat adómentes támogatást a munkáltató. Az adómentességhez elengedhetetlen lesz a hitelintézet vagy kincstár igazolása. A jelenlegi szabályok szerint, ha az adóhatóság adóhiányt állapítana meg a lakáscélú munkáltatói támogatásnál, akkor ennek következményeit a juttatásban részesült dolgozónak kell viselnie. A javaslat elfogadását követően megfordulhat a helyzet. Ha a hitelintézet vagy kincstár igazolása hiányzik, vagy eszerint nem adómentes a juttatás, akkor a munkáltatónak kellene majd megfizetni az adót.
Az adómentes munkáltatói támogatás a már meglévő méltányolható lakásigényhez nyújtott hitelhez, a vételár 30 százalékának erejéig vehető igénybe. A támogatási plafon öt éves periódust figyelembe véve havi 83 ezer forint, új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt. A szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett hitelkörbe! A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, a folyamatnak biztosítania kell azt, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhassa.
A kérdés azért aktuális, mivel a munkáltatók jelentős része tervezi a támogatás beemelését a béren kívüli juttatások közé. A Cafeteria TREND magazin nem reprezentatív felmérése alapján
a munkáltatók 54 százaléka kívánja szerepeltetni ezt az új lehetőséget a juttatási rendszerében. Még jelentősebb ez az arány, ha a felmérésben érintett cégek munkavállalóival (156.448 fő) súlyozzuk az egyes cégek terveit. Így a foglalkoztatottak 56,5 százalékának munkáltatója tervezi a lakáscélú hitel törlesztésének támogatását. Ahol bevezetésre kerülhet ez a juttatás, ott a válaszadók becslése szerint átlagosan a juttatási keret 26 százaléka (dolgozói létszámmal súlyozva 21,76%) fordítódhat erre a célra. Ráadásul a cégek egy jelentős része emeli is a béren kívüli juttatások keretét.
A feltételeknek való megfelelés esetén a juttatás értéke a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de a folyósítás évét megelőző négy évben erre a célra kapott összegekkel együtt maximum 5 millió forintig terjedhet. Így arra is figyelnie kell a támogatást nyújtó munkáltatónak, hogy az előző években más munkáltató adott-e már ilyen juttatást az érintett magánszemélynek.
