„Sajátos munkaerőhiány kezd kialakulni, aminek elsődleges oka, hogy míg öt éve minden harmadik, tavaly már csaknem minden második MMK minősítéssel rendelkező munkavállalót foglalkoztattak Magyarországon, amely hányad már közelíti az uniós átlagot. Ez az arány a korábbi ütemben már semmiképpen nem növelhető a következő években, hiszen a megváltozott munkaképességűek jelentős része nem tud, vagy nem akar munkát vállalni, egy másik részük pedig azért nem jelenik meg a nyílt munkaerőpiacon, mert állami és önkormányzati akkreditált foglalkoztatóknál dolgoznak" – mutatott rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A munkavállalók számára azért előnyös a MMK-s foglalkoztatás, mivel az számos kedvezménnyel (juttatás, pótszabadság) jár. Ennek ellenére sokan továbbra is tartanak a minősítés felvállalásától, mert tartanak a hátrányos megkülönböztetéstől. Bár a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti plafonját már 2021-ben eltörölték, egyelőre mégis széles körben él az alacsonyabb kereset miatti félelem is az érintettek között.
Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai mellett ez a tartózkodó magatartás is okozhatja, hogy az elmúlt egy-két évben kismértékben csökkent is az MMK-minősítéssel rendelkezők mintegy 450 ezres tábora. Bár az öregedő hazai társadalomban a valóságban egyre többen élnek a minősítéshez elegendő egészségügyi problémákkal, egyre növekvő részük marad rejtve az egészségügyi rendszer számára.
