Béren kívüli juttatás
A bírói gyakorlat értelmében munkabérnek minősül a munkabérből történő levonás alkalmazásának szempontjából a béren kívüli juttatás még akkor is, ha azt a munkaszerződés úgy határozza meg, hogy azt a felek nem tekintik juttatásnak.
Munkavállalói biztosíték
Megelőző megoldásként szolgálhat a fentieken túl - a Magyarországon nem túl elterjedt - munkavállalói biztosíték jogintézménye is, ám erre csak speciális esetekben biztosít az Mt. lehetőséget. Fontos kiemelni, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó kaució nem képezheti a munkaviszony létesítésének vagy fenntartásának feltételét, mivel ebben az esetben semmisnek minősül annak kikötése. Munkavállalói biztosíték nyújtására a felek írásbeli megállapodása alapján akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy egyéb értéket vesz át, részükre átadást vagy kifizetést teljesít, vagy ezek teljesítését ellenőrzi. Tipikus példája lehet ennek a munkakörnek a pénztáros, a leltáros vagy az értékkezelő. A biztosíték maximális összege a munkavállaló egyhavi alapbére lehet.
Ez az összeg tehát arra szolgál, hogy a munkáltató könnyebben érvényesíthesse kárigényét a munkáltatóval szemben azáltal, hogy a munkavállaló előre pénzt ad a munkáltatónak, aki a kár bekövetkezésének esetén közvetlenül ebből az összegből elégítheti ki az igényeit.
A levonás korlátai az összegszerűség tekintetében
Fontos szabály, hogy a levonás még a munkavállalói hozzájárulás esetén sem lehet korlátlan az összegszerűség tekintetében. A végrehajtási törvény rendelkezései alapján legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, azaz a 2022. évben 28.500 forintig alkalmazható levonás a munkabérből munkavállalói hozzájárulás megléte esetén. Ez azt jelenti, hogy a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összegének, mentes a levonás alól, tehát a munkavállalónak legrosszabb esetben is 28.500 forint jövedelme a levonások után is érintetlenül kell, hogy maradjon. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a munkavállaló a munkabéréből 28.500 forintnál kevesebbet kap kézhez, még akkor sem, ha ez azzal jár, hogy a követelését a munkáltató – még a munkavállalói kifejezett hozzájárulásának megléte esetén sem – nem tudja kielégíteni.
Alternatív igényérvényesítési megoldások munkavállalói hozzájárulás hiányában: a munkáltatói fizetési felszólítás
Végül megvizsgáljuk, hogy mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha követelése keletkezik a munkavállalójával szemben, azonban az eddigiekben tárgyalt munkavállalói hozzájárulással - így jogosultsággal a levonásra - nem rendelkezik. Az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az igényérvényesítésnek a munkáltatói igények érvényesítését szolgáló fizetési felszólítás. Ennek előnye, hogy amennyiben a munkavállaló nem fordul 30 napon belül jogorvoslatért az illetékes bírósághoz, úgy a fizetési felszólítás közvetlenül végrehajtható okirattá válik, miután a bíróság végrehajtási záradékkal látta el azt. A fizetési felszólítás korlátját képezi, hogy legfeljebb a minimálbér háromszorosát meg nem haladó, vagyis a 2022. évben legfeljebb bruttó 600.000 forintos összegű igényét érvényesítheti ilyen formában a munkáltató. A munkáltatói igény jogalapja olyan munkáltatói követelés lehet, amely kárigényből, jogalap nélkül kifizetett munkabérből vagy más munkaviszonnyal összefüggő tartozásból ered. Mindenképp fontos megjegyezni, hogy a fizetési felszólítást írásban kell közölni a munkavállalóval, amelynek a követelés indokát és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell.
Ez az igényérvényesítési forma gyors és hatékony megoldásként szolgálthat a munkáltató munkavállalóval szemben fennálló követelése érvényesítésére. Legnagyobb előnye, hogy nem a munkáltatónak kell futnia a pénze után fizetési meghagyás, pereskedés, vagy egyéb eljárások útján, hanem a munkavállaló kerül lépéskényszerbe azáltal, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételét követően már csak két út áll előtte: fizet, vagy bírósághoz fordul – zárta gondolatait az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
