A hazai létesítménygazdálkodás hozzáadott értéke a nemzeti össztermékhez 2 százalék, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja. A szektor helyzete a jelentős nemzetgazdasági szerep mellett több szempontból is kivételes: a válságtól függetlenül folyamatosan mozgásban van, mi több, a fejlődést éppen a folyamatos költségcsökkentés generálja. Ugyanakkor a piac átláthatóságát komoly szabályozási hiányosságok nehezítik. A piacromboló árverseny ma már nem járható út, a megrendelők egyre tudatosabbak, viszont a fenntarthatósági törekvések inkább megtakarítási és nem környezettudatossággal kapcsolatos célokat szolgálnak – összegezte a piaci tapasztalatokat Décsi Gábor MRICS, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.
Bár a hazai létesítménygazdálkodási (Facility Management vagy FM) piac rendkívül fiatal, nemzetgazdasági szerepe egyértelműen meghatározó. A szektor mintegy 400 ezer munkavállalóval a munkaképes lakosság nagyjából 10 százalékát foglalkoztatja. A meghatározó szerep ellenére a szabályozási oldalon jelentősek az elmaradások, a szakmai irányelvek és a közös etikai normák hiánya alapjaiban nehezíti a működést.
„Szinte nincs olyan vállalkozás, amely működni tudna FM szolgáltatások nélkül. A válság persze erre a szektorra is hatott, de az épületeket üzemeltetni kell, energiaellátásra, takarításra mindig szükség van, parlagfüvet kötelező irtani, ezért jelentős visszaesésről nem beszélhetünk. A válság negatív hatása sokkal inkább az árérzékenységben és az erősebb piaci versenyben érzékelhető. Ugyanakkor 2013-ra már nem volt vállalható a további árkedvezmény biztosítása. Ennek eredményeként a megtakarítási törekvések kikényszerítették a hatékonysági lehetőségek célzott feltárását, a megrendelők is tudatosabbak lettek, ami pozitív elmozdulás az egész piac tekintetében” - fejtette ki Décsi Gábor.
„A cél az, hogy a megrendelők ne csak a jelenben gondolkozzanak, hanem a döntéseik jövőbeni kihatásait mérlegeljék is. Itt az idő, hogy legalább a középtávú tervezés elkezdődjön. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy valódi költségoptimalizálás jelenjen meg a piacon” – fejtette ki a szakember.
Az együttműködésnek azonban szektor szinten is meg kell jelennie, hiszen a piacromboló árverseny megállítása mindenkinek érdeke. Az átlátható működéséhez közös standardokra, közös érdekképviseletre van szükség. Mindezek érdekében 2014-ben az iparágnak együtt kell lépnie. „Meg kell érteni, hogy a szabályozott működés a piac minden szereplőjének érdeke. A kiszámíthatóság erősíti a vállalkozásokat, stabilizálja a foglalkoztatást, ezáltal támogatja a gazdaságot, és normalizálja a szolgáltatások árszintjét. Ezt a célt szolgálja az újonnan létrehozott szakmai szervezet, a LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége)” – tette hozzá Décsi.
Egy másik közleményben az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) Budapest vonzerejét igyekezett kidomborítani a gazdasági szereplők számára "Európa egyik legolcsóbb, mégis nagyon képzett munkaerejét, a legolcsóbban kialakítható irodai munkahelyeket, valamint régiós közlekedési csomópontot találnak Budapesten azok a nemzetközi cégek, amelyek központjukat vagy kutatási részlegüket kívánják ide telepíteni" - összegezte a főváros előnyös tulajdonságait a társaság.
A közlemény szerint az IFK a DTZ közreműködésével készített elemzésében megállapítja: a Budapesten élő 25 és 40 év közötti korosztály 45 százalékának van felsőoktatási diplomája. A keresett mérnök-informatikusok száma folyamatosan bővül, évente 1100-an kezdik meg tanulmányaikat ezen a szakon. Az uniós tagállamok között az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség 25,8 euró, míg Magyarországon 8 euró volt 2013 harmadik negyedévében.
A fővárosban egy négyzetkilométerre 9 tömegközlekedési megálló jut, ez közel duplája a prágainak és a bécsinek - emeli ki a közlemény, miként azt is hangsúlyozzák: a magyar főváros közvetlen összekötéssel kapcsolódik a régió többi fővárosához, Európa csaknem minden városa megközelíthető innen repülővel.
