Tavaly november és idén januárja (azaz három hónap alatt) az állam 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el az elektronikus kaszinók és általában a pénznyerő automaták betiltása miatt. A költségvetésben így keletkezett lyukat a Népszabadság információi szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó létesítésének és tíz évre szóló működtetési jogának értékesítésével szeretné befoltozni.
Az NGM évi mintegy 850 millió forint adóbevételt remél kaszinónként e forrásból. A lap úgy tudja, hogy Varga Mihály előterjesztése szerint a meghívásos koncessziós pályázatot írnának ki, lévén ez az egyedüli és legbiztonságosabb módja azoknak a kiszűrésére, akik nemzetbiztonsági vagy szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelenthetnek.
Az Országgyűlés októberben fogadta el azt a jogszabályt, amely kimondta a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmát. Ennek eredményeként a három, koncessziós alapon működő játékkaszinó maradt fenn, és a korábbiaknál is szigorúbb feltételekhez kötötték alapításukat. A kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték szabályozásából – a tervek között szereplő megadóztatásából – kívánták pótolni.
A döntés egyértelmű vesztesei a felszámolt szerencsejáték-piac több ezer szereplője, az elektronikus kaszinókat működtető vállalkozók, valamint a nyerőgépeket tartó kocsmárosok voltak. A lap cikkében emlékeztetett arra, hogy közülük többen, hazai jogorvoslati lehetőség nem lévén, Strasbourgban keresik az igazukat, amiért az állam az őket a magyar jog szerint is megillető azonnali és teljes körű kártalanítás nélkül számolta fel az iparágat, amelybe nem is olyan rég még épp az állam instrukciói szerint fektettek be milliárdokat.
