Az Áfa tv. kedvezményes 5 százalékos áfakulcsának és a CSOK-nak a bevezetésével felélénkült a lakáspiac. Egyre többen vásárolnak új lakást, cserélik kisebb lakásukat új, nagyobbra. Lakás vásárlásánál azonban sokan elfelejtenek kalkulálni a visszterhes vagyonátruházási illetékkel, ami alapesetben az ingatlan forgalmi értékének a 4 százaléka.

Az Illetéktörvény több lehetőséget kínál arra, hogyan tudjuk a lakásvásárlás amúgy is nagy költségét legalább az illetékkel csökkenteni – figyelmeztet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

Kép: Visionary7

Az alábbiakban 2 illetékkedvezményt mutatunk be.

A magánszemélyek részére illetékkedvezményt biztosít a törvény abban az esetben, ha 1 éven belül megtörténik egy lakástulajdon értékesítése és egy másik lakástulajdon vásárlása. Amennyiben több lakás kerül értékesítésre a magánszemély részéről, abban az esetben is csak egy lakás értékesítését lehet beleszámítani az új lakás vételekor fizetendő illetéknél. Amennyiben kisebb értékű az új lakás forgalmi értéke, mint az eladott lakásé, úgy negatív különbözetet kapunk, ami után nem kell illetéket fizetni.

Fontos szabály, hogy az adásvételi szerződések aláírásának időpontja a döntő, innentől számított 365 napon belül kell megtörténnie a másik szerződés aláírásának, hogy a kedvezményt igénybe lehessen venni.

Ha előbb történik a lakás megvásárlása, mint a régebbi lakás eladása, akkor az illetékkiszabásra történő bejelentésig kell nyilatkoznia a magánszemélynek, hogy 1 éven belül megtörténik egy másik lakástulajdon eladása, és ezt az illetékkedvezményt igénybe kívánja venni. Ebben az esetben az adóhatóság felfüggeszti az illetékkiszabási eljárást.

Abban az esetben, ha új építésű lakást vásárol a magánszemély, egy másik illetékkedvezmény is igénybe vehető. Ha az új építésű lakást magától az építési vállalkozótól vásárolja a vagyonszerző, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakásnál nem kell illetéket fizetnie. Ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forintot meghaladja, de 30 millió forintnál nem több, a 15 millió forint forgalmi értékig nem kell illetéket fizetni, csak a 15 és 30 millió forint közötti értékre. Ezt a kedvezményt nemcsak magánszemély, hanem bármely személy igénybe veheti, akár gazdasági társaság is. A kedvezmény igénybevételéről a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig lehet nyilatkozni.

Azonban a fent részletezett két kedvezmény együttesen nem alkalmazható, így el kell dönteni, hogy a magánszemély melyik kedvezmény igénybevételével jár jobban.

Példa: egy magánszemély értékesíti lakóingatlanját 18 millió forintért. Egy éven belül vállalkozótól vásárol egy új lakást, amelynek a forgalmi értéke 28 millió forint. A cserét pótló vétel szabályai alapján a két lakás forgalmi értékének a különbözete 10 millió forint, amely után a 4 százalékos mértékű illeték 400 000 forint. Abban az esetben, ha az új építésű lakásokra vonatkozó kedvezményt érvényesíti, a 28 millió forgalmi értékű lakás esetében 15 millió forint forgalmi értékig nem kell megfizetni az illetéket, hanem csak a 15 és 28 millió forint közötti különbözetre, vagyis 13 millió forint után. A 13 millió forint forgalmi érték után a 4 százalékos illeték 520 000 forint. Ebben az esetben tehát a magánszemélynek érdemes a cserét pótló vétel szabályait alkalmazni, mert a számítás alapján az a kedvezőbb.

Ha a példát úgy alakítjuk át, hogy az eladott lakóingatlan forgalmi értéke 10 millió forint, akkor a két lakás forgalmi értékének a különbözete 18 millió forint, ami után a fizetendő illeték 720 000 forint lenne, vagyis ebben az esetben jobban jár a vagyonszerző, ha az új építésű lakásra vonatkozó illetékkedvezményt érvényesíti.