Az Ökopolisz Alapítvány konferenciáján Elisabeth Schroedter hangsúlyozta: a hosszú távú keretfeltételeket úgy kell kialakítani, hogy a befektetések zöld munkahelyekbe áramoljanak.
A képviselőasszony szerint nem csak a megújuló energiát termelő iparágakban, hanem a tradicionális szektorokban - például az acéliparban - is lehet zöld munkahelyeket kialakítani. (A szakemberek szerint középtávon gazdasági előnyökkel jár az ipar és a kereskedelem zöldítése és új munkahelyeket teremt.)- Minden olyan munkahely zöld, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez - hangsúlyozta Elisabeth Schroedter, aki kifejtette azt is, hogy az energiahatékonyság növelése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése a vállalkozások versenyképességének javulását is segíti. A Greenpeace becslésére hivatkozva hozzáfűzte: Európában mintegy 8 millió zöld munkahely jöhet létre. A munkaerő-piaci rugalmas biztonság eléréséhez erős szociális partnerségre, a munkaadói és munkavállalói oldal egyeztetésére van szükség, tette hozzá.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke arról beszélt, hogy 1992-93 óta nem változott jelentősen a foglalkoztatási ráta Magyarországon, és mivel a foglalkoztatottak közel háromnegyede mikro-, kis vagy közepes vállalkozásnál dolgozik, nem tud tömegeket megmozgatni a zöld munkahelyek megteremtése az országban. - Kínálati szempontból még rosszabb a munkaerő-piaci helyzet, nyolcszázezer-egymillió olyan ember van, aki "foglalkoztathatatlan", mert vagy a képzettség szempontjából, vagy mentális tekintetben nem alkalmas a munkavégzésre - érvelt. Az MSZOSZ elnöke szerint hibás az a megközelítés, hogy rugalmasság alatt az egyes munkavállalók rugalmasságát, nem pedig az egész munkaerőpiac rugalmasságát értik.
Hangsúlyozta azt is, hogy el van hanyagolva a lokális gazdaság, és a helyi közösségek, holott ez elengedhetetlen a zöld, és a gazdasági szükségszerűségeket egyaránt figyelembe vevő gazdasághoz. - Az európai és a hazai elhelyezkedési lehetőségek mellett lokális munkaerőpiacban kevésbé gondolkoznak Magyarországon - mondta Pataky Péter, hozzáfűzve, hogy a szociális gazdaság nagy felvevő piaca lenne a képzettség nélküli munkaerőnek, de ezt nem segítik megfelelő intézkedésekkel. Aggasztó folyamatnak nevezte, hogy a fiatal munkaerő mobilitása inkább Európán belüli mobilitást jelent, és nem Magyarországon keresnek munkát. A jelenlegi munkaerő-piaci problémákra nem az olcsó és kiszolgáltatott munkaerő, hanem a kutatás-fejlesztés, az új technológiák, a képzés, az emberi tőkébe való befektetés az igazi válasz, vélekedett az MSZOSZ elnöke.
A munkanélküliség mint lehetőség
Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet vezető kutatója előadásában elmondta: a korábbi növekedési modell tarthatatlanná vált, ezt meg kell újítani, és ennek egyik dimenziója a zöld átmenet. A magyar kormány "mélységesen félreértette", hogy mi zajlik a világban, azok az eszközök és politikák, amelyek folyamatban vannak, épp az ellenkező irányba mennek, vélekedett. - A kiszolgáltatott, jogfosztott munkavállalók nem jelentik a versenyképesség kulcsát, új munkahelyekre van szükség, növelni kell a foglalkoztatottságot. Szociális párbeszéd, képzett munkaerő lenne szükséges, illetve a munkaerő-piaci átmenetek sikerességére kell hangsúlyt fektetni, a képzésre és átképzésre, hogy a munkanélküliség egyben lehetőséget is jelentsen - mondta Galgóczi Béla. A vezető kutató szerint a jelenlegi magyarországi környezet nem segít abban, hogy az ország megfeleljen a kihívásoknak.
Scheiring Gábor, az LMP országgyűlési képviselője, és az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-nek elmondta: a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete is azt mutatja, hogy az elmúlt 30 évre jellemző neoliberális fejlődési modell kudarcot vallott, ezért rendszerszintű modellváltásra van szükség. (A munkaadók, munkavállalók és a kormány között csak abban van egyetértés, hogy a fizetések nem csökkenhetnek.) Ennek egyik központi eleme az új munkaerő politika, amelynek egyik tartópillére a munkavállalói jogok, a munkavállalói biztonság, amelynek megerősítése vezethet előre. - A minőségi, magas hozzáadott értékű termelésre való átállás az, amely a XXI. századi gazdaság alapjait kell hogy adja. Ehhez képest azt látjuk, hogy a magyar kormány gyakorlatilag légkalapáccsal esett neki a munkavállalói jogoknak - mondta Scheiring Gábor. (A TASZ álláspontját itt olvashatja.)
A politikus szerint a zöld fordulat arra épül, hogy a helyi gazdasági termelést kell megerősíteni, nem pedig a globális pénzügyi függőséget. A zöld iparágak jellemzően magas hozzáadott értéket képviselnek, példaként említette a megújuló energiát és a fenntartható mezőgazdaságot. Utóbbi kapcsán kiemelte: nem tucatáruk, alacsony minőségű élelmiszerek előállítására kell szakosodni, hanem szövetkezeti formában ráállni a munkaerőigényesebb zöldség- és gyümölcstermesztésre.
