A legfontosabb változás az ún. jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosítása. A JTM-et az MNB az adósságfék-rendeletének részeként, még 2015 kezdetén vezette be. Ez a hitelt felvevők biztonságát szolgálja, a szabály a rendszeres jövedelmed meghatározott arányában maximalizálja a vállalható törlesztési költségeket, így megóvva a hiteligénylőt az eladósodástól.

A JTM kiszámítása viszonylag egyszerű művelet. A várható havi törlesztőrészlet összegét kell elosztani az igazolt havi nettó jövedelem összegével. Ha adóstársat is bevonunk a hitelfelvételbe, akkor a két ember havi nettó jövedelmét össze kell adni, s ezzel a számmal kell elosztani a törlesztőrészlet összegét.

A JTM-en kívül egyébként van még egy korlát a fedezett hitelek esetében. Fedezett hitel például a jelzáloghitel. Ez a hitelfedezeti mutató (HFM), amikor is a fedezetek arányában (pl.: lakás) arányában korlátozza a felvehető hitel nagyságát.

Változások október 1.-jétől a lakáshitel felvételében

Amennyiben 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelt vennénk fel, akkor a havi törlesztőrészletünk nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, magasabb jövedelem esetén a 30%-át.

5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú hitel választása esetén szintén korlátozták a felvehető összeget. A havi törlesztőrészlet összege ebben az esetben nem haladhatja meg a havi nettó jövedelmed 35, magasabb jövedelem esetén a 40%-át.

Olyan forint jelzáloghitel esetében, amikor is legalább 10 éves kamatperiódussal rendelkezik, vagy esetleg a futamidő végéig fix kamatozású, nem módosultak a JTM limitek. Így a törlesztőrészlet összege maximum az igazolt havi nettó jövedelem 40, magasabb jövedelem esetén 50%-a lehet.

2019. július 1.-től a jövedelemre vonatkozó szabályok is változnak. Az igazolt havi nettó jövedelem, ha 500 ezer forint alá esik, akkor a még az alacsonyabb jövedelmű sávba sorolják az adóst, így kisebb törlesztőrészlet engedélyezett majd számára.

Milyen támogatások igényelhetők?

A lakásra való megtakarítás tartható például önsegélyező pénztárban. Erre jelenleg állami támogatás nem, de adókedvezmény igényelhető. Az önsegélyező pénztárban megtakarított pénzt, a visszaigényelt adókedvezménnyel együtt a lakáshiteled törlesztésére is lehet fordítani. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a lakáscélú forint alapú hitel törlesztésre fordítható havi összeg legfeljebb az év első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet.

Emellett még a Magyar Fejlesztési Bank magánszemélyeknek kínál 0% kamattal rendelkező visszatérítendő hitelt. Családi házak, lakóházak, szabadon álló házak, sorházak, társasházak, ikerházak, hétvégi házak, valamint üdülőházak esetében is, ez a hitel, akár 10 millió forint kölcsönösszeget is jelenthet. Az igénylésnek alapvetően két fő köre van. Az egyik az energiahatékonyság javítása, a másik pedig a megújuló energia felhasználása.

A teljes cikk elolvasható a Pénzügyi Tudakozó honlapján.