Kivárnak a kkv-k az új adónemekkel

Habár a vállalkozások többsége időben tájékozódott az év eleji adóváltozásokról és jelentős részük pozitívnak tartja a kisadózókra illetve a kisvállalati adózásra vonatkozó új szabályozást, mégis elmaradt a tömeges átjelentkezés az új adónemekbe. A vállalkozások a jelek szerint kivárnak a döntéssel, mivel az elmúlt években többször és gyakran menet közben is gyökeresen változátt a szabályozási környezet.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idei adóváltozások nagy részét már jól ismerik a hazai kis- és középvállalkozások. Egy friss kutatás szerint a megkérdezett kkv vezetők azonban úgy ítélték meg, hogy azok többsége nem lesz jelentős befolyással cégük helyzetére. „Legpozitívabban a két új adónemmel, a kisvállalati adóval (kiva) illetve a kisadózó vállalkozások tételes adózásával (kata) kapcsolatban nyilatkoztak a vállalkozások. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, a kata beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kiva esetében azonban a tényleges regisztráltak aránya nem tükrözi az optimista várakozásokat. A leginkább negatívan az iparűzési adó módosítását ítélték meg a vállalkozások” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A kiva szabályairól itt olvashat!

Így adózunk 2013-ban
Januártól számos a vállalkozásokat érintő jogszabály változott. Ráadásul az esztendő utolsó heteiben a korábban már elfogadott szabályokat is több esetben módosították.
A K&H december elején 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte arról, mennyire tájékozottak a 2013-as adócsomag őket érintő változásait illetően, és azok előre láthatón milyen hatással lesznek vállalkozásuk helyzetére. A jelenség már a korábban közzétett kkv bizalmi indexben is tetten érhető volt: eszerint nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a hazai kis- és középvállalkozások körében, amit a K&H mutatójának az elmúlt egy évben folyamatos ingadozása jelez. Az előző negyedéves hangulatjavulás után most ismét romlottak a várakozások, így jelenleg -35 ponton áll az index.

A kata szabályairól itt olvashat részletesebben!

A kkv-k pesszimizmusa leginkább azzal magyarázható, hogy tovább romlott a gazdaságpolitika, a közterhek és a versenyhelyzet változásának értékelése. Emellett a bankok megítélése mélypontra került, feltételezhetően a növekvő közterheknek köszönhető emelkedő díjszabások miatt, ezen túl a válaszadók a hitelkamatok növekedését prognosztizálják.

Forrás: K&H kkv bizalmi index

„A kutatás adatai azt mutatják, hogy a kkv-k többsége már decemberben tájékozódott az idei adócsomag-változásokról. Viszonylag nagy eltérés tapasztalható azonban az egyes elemek ismertségét illetően. A 2013-tól életbe lépő új adózási szabályok közül a fordított áfa fizetéssel kapcsolatban a vállalkozások túlnyomó többsége (87 százalék) jól informált, de közel hasonló arányban ismerik a pénztárgépeket az adóhatóság számítógépeivel összekötő szabályozást (85 százalék), amelynek azonban tényleges hatályba lépése egyelőre még kérdéses. Az újonnan bevezetett kisvállalati adózást (82 százalék) és a kisadózó vállalkozások tételes adózását (81 százalék) szintén nagyon magas arányban ismerték a megkérdezettek.

Kata, kiva, eva, tao: kinek melyik való?
A két új adónemmel, a kivával és a katával együtt igen szélessé vált a kínálat, amelyből a kis- és közepes vállalkozások választhatnak. Bár év közben csak a katára lehet bejelentkezni a jövőbeni döntéseket megkönnyítheti, ha a vállalkozások kiszámolják, mely forma lenne számukra a legkedvezőbb.
Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó módosítását, amely szerint ezentúl a NAV látja majd el az ezzel kapcsolatos feladatokat, a megkérdezett cégvezetők kevesebb, mint fele (44 százalék) ismeri. Ennek oka az lehet, hogy ez a változtatás nem érinti a kkv-k teljes körét. Legkevésbé az újonnan bevezetett adókedvezményről, a szabad vállalkozási zónák kijelöléséről tájékozottak a vállalkozások. Ezt az új szabályozást a megkérdezett cégek alig harmada (31 százalék) ismeri, holott az adókedvezmény mellett fejlesztési támogatást is nyújthat a vállalkozásoknak” – magyarázta az eredményeket Németh László.(Ld. keretes írásunkat.)

Az egyes adócsomag változások ismertségén túl azonban még lényegesebb, hogy az említett újítások hatásait hogyan ítélték meg a vállalkozások. „A visszajelzések alapján a kkv-k jelentős része vélte úgy, hogy a módosításoknak nem lesznek különösebb hatásai a cég működésére. A vállalkozások a két új adónemmel kapcsolatban voltak leginkább bizakodók: a kisvállalati adóról (kiva) minden negyedik, míg a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) minden hetedik vállalkozás gondolta úgy, hogy pozitívan befolyásolja cégüket. Ez az arány azonban a kiva esetében a tényleges regisztráltak számában messze nem tükröződött, hiszen az NGM eddigi adatai alapján a katát több mint 50 ezren, a kivát azonban csupán néhány ezer vállalkozás választotta. Ennek oka feltehetően az lehet, hogy még december végén sem volt minden részlet ismert, így a vállalkozások inkább maradtak az eddig alkalmazott adózási szokásoknál” – mondta el a kkv szakértő.

A legnagyobb bizonytalanság a szabad vállalkozási zónák kijelölésével, illetve a népegészségügyi termékadó módosításával kapcsolatban tapasztalható. Az előbbinél a kkv-k 34 százaléka, míg az utóbbinál 27 százalékuk nem tudja még, hogyan fogja befolyásolni vállalkozásuk életét. A helyi iparűzési adó módosításához a legnegatívabb a kkv vezetők hozzáállása, minden ötödik megkérdezett kifejezetten negatívan értékelte az ipa módosítását.

Az új ipa szabályozásról itt bővebben olvashat!

Mini Shanghaj lenne a legszegényebb járásokból?
Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy különleges gazdasági övezeteket hozna létre a legszegényebb kistérségekben. Fél évig maradtak adósok a részletekkel, de január végén megtudhattuk, hogy hol és milyen feltételekkel indulhatnak a szabad vállalkozási zónák. Még a nyár folyamán hangzott el a gazdasági kormányzat egyik ötlete, miszerint különleges gazdasági övezeteket – azaz szabad vállalkozási zónákat hoznának létre Magyarország legszegényebb kistérségeiben. A zónák létrehozása egyike az Orbán-kormány azon kevés ötleteinek, amelyek az Európai Unióban és a világ más pontjain már bizonyították, hogy koherens és kiszámítható döntéshozói környezetben óriási sikerrel járhatnak. Azonban a részletekkel adós maradt a kormány, egészen mostanáig.
 

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo