Kivárnak a kkv-k az új adónemekkel

Habár a vállalkozások többsége időben tájékozódott az év eleji adóváltozásokról és jelentős részük pozitívnak tartja a kisadózókra illetve a kisvállalati adózásra vonatkozó új szabályozást, mégis elmaradt a tömeges átjelentkezés az új adónemekbe. A vállalkozások a jelek szerint kivárnak a döntéssel, mivel az elmúlt években többször és gyakran menet közben is gyökeresen változátt a szabályozási környezet.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idei adóváltozások nagy részét már jól ismerik a hazai kis- és középvállalkozások. Egy friss kutatás szerint a megkérdezett kkv vezetők azonban úgy ítélték meg, hogy azok többsége nem lesz jelentős befolyással cégük helyzetére. „Legpozitívabban a két új adónemmel, a kisvállalati adóval (kiva) illetve a kisadózó vállalkozások tételes adózásával (kata) kapcsolatban nyilatkoztak a vállalkozások. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, a kata beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kiva esetében azonban a tényleges regisztráltak aránya nem tükrözi az optimista várakozásokat. A leginkább negatívan az iparűzési adó módosítását ítélték meg a vállalkozások” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A kiva szabályairól itt olvashat!

Így adózunk 2013-ban
Januártól számos a vállalkozásokat érintő jogszabály változott. Ráadásul az esztendő utolsó heteiben a korábban már elfogadott szabályokat is több esetben módosították.
A K&H december elején 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte arról, mennyire tájékozottak a 2013-as adócsomag őket érintő változásait illetően, és azok előre láthatón milyen hatással lesznek vállalkozásuk helyzetére. A jelenség már a korábban közzétett kkv bizalmi indexben is tetten érhető volt: eszerint nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a hazai kis- és középvállalkozások körében, amit a K&H mutatójának az elmúlt egy évben folyamatos ingadozása jelez. Az előző negyedéves hangulatjavulás után most ismét romlottak a várakozások, így jelenleg -35 ponton áll az index.

A kata szabályairól itt olvashat részletesebben!

A kkv-k pesszimizmusa leginkább azzal magyarázható, hogy tovább romlott a gazdaságpolitika, a közterhek és a versenyhelyzet változásának értékelése. Emellett a bankok megítélése mélypontra került, feltételezhetően a növekvő közterheknek köszönhető emelkedő díjszabások miatt, ezen túl a válaszadók a hitelkamatok növekedését prognosztizálják.

Forrás: K&H kkv bizalmi index

„A kutatás adatai azt mutatják, hogy a kkv-k többsége már decemberben tájékozódott az idei adócsomag-változásokról. Viszonylag nagy eltérés tapasztalható azonban az egyes elemek ismertségét illetően. A 2013-tól életbe lépő új adózási szabályok közül a fordított áfa fizetéssel kapcsolatban a vállalkozások túlnyomó többsége (87 százalék) jól informált, de közel hasonló arányban ismerik a pénztárgépeket az adóhatóság számítógépeivel összekötő szabályozást (85 százalék), amelynek azonban tényleges hatályba lépése egyelőre még kérdéses. Az újonnan bevezetett kisvállalati adózást (82 százalék) és a kisadózó vállalkozások tételes adózását (81 százalék) szintén nagyon magas arányban ismerték a megkérdezettek.

Kata, kiva, eva, tao: kinek melyik való?
A két új adónemmel, a kivával és a katával együtt igen szélessé vált a kínálat, amelyből a kis- és közepes vállalkozások választhatnak. Bár év közben csak a katára lehet bejelentkezni a jövőbeni döntéseket megkönnyítheti, ha a vállalkozások kiszámolják, mely forma lenne számukra a legkedvezőbb.
Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó módosítását, amely szerint ezentúl a NAV látja majd el az ezzel kapcsolatos feladatokat, a megkérdezett cégvezetők kevesebb, mint fele (44 százalék) ismeri. Ennek oka az lehet, hogy ez a változtatás nem érinti a kkv-k teljes körét. Legkevésbé az újonnan bevezetett adókedvezményről, a szabad vállalkozási zónák kijelöléséről tájékozottak a vállalkozások. Ezt az új szabályozást a megkérdezett cégek alig harmada (31 százalék) ismeri, holott az adókedvezmény mellett fejlesztési támogatást is nyújthat a vállalkozásoknak” – magyarázta az eredményeket Németh László.(Ld. keretes írásunkat.)

Az egyes adócsomag változások ismertségén túl azonban még lényegesebb, hogy az említett újítások hatásait hogyan ítélték meg a vállalkozások. „A visszajelzések alapján a kkv-k jelentős része vélte úgy, hogy a módosításoknak nem lesznek különösebb hatásai a cég működésére. A vállalkozások a két új adónemmel kapcsolatban voltak leginkább bizakodók: a kisvállalati adóról (kiva) minden negyedik, míg a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) minden hetedik vállalkozás gondolta úgy, hogy pozitívan befolyásolja cégüket. Ez az arány azonban a kiva esetében a tényleges regisztráltak számában messze nem tükröződött, hiszen az NGM eddigi adatai alapján a katát több mint 50 ezren, a kivát azonban csupán néhány ezer vállalkozás választotta. Ennek oka feltehetően az lehet, hogy még december végén sem volt minden részlet ismert, így a vállalkozások inkább maradtak az eddig alkalmazott adózási szokásoknál” – mondta el a kkv szakértő.

A legnagyobb bizonytalanság a szabad vállalkozási zónák kijelölésével, illetve a népegészségügyi termékadó módosításával kapcsolatban tapasztalható. Az előbbinél a kkv-k 34 százaléka, míg az utóbbinál 27 százalékuk nem tudja még, hogyan fogja befolyásolni vállalkozásuk életét. A helyi iparűzési adó módosításához a legnegatívabb a kkv vezetők hozzáállása, minden ötödik megkérdezett kifejezetten negatívan értékelte az ipa módosítását.

Az új ipa szabályozásról itt bővebben olvashat!

Mini Shanghaj lenne a legszegényebb járásokból?
Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy különleges gazdasági övezeteket hozna létre a legszegényebb kistérségekben. Fél évig maradtak adósok a részletekkel, de január végén megtudhattuk, hogy hol és milyen feltételekkel indulhatnak a szabad vállalkozási zónák. Még a nyár folyamán hangzott el a gazdasági kormányzat egyik ötlete, miszerint különleges gazdasági övezeteket – azaz szabad vállalkozási zónákat hoznának létre Magyarország legszegényebb kistérségeiben. A zónák létrehozása egyike az Orbán-kormány azon kevés ötleteinek, amelyek az Európai Unióban és a világ más pontjain már bizonyították, hogy koherens és kiszámítható döntéshozói környezetben óriási sikerrel járhatnak. Azonban a részletekkel adós maradt a kormány, egészen mostanáig.
 

Véleményvezér

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo