A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás a bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a saját információs füzetében. Tehát onnantól teljesíteni kell az adott hónapra eső adófizetési kötelezettséget is, akkor is, ha akár csak pár nap van hátra az adott időszakból! A már működő adózók esetében az adóalanyiság a feltételek megléte esetén a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások esetében az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalok okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egy időben, egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami adóhatósághoz. (Az elektronikus ügyintézéshez Ügyfélkapu-regisztrációra lesz szükség!)
(A 2015-ös költségvetésben, amelyről itt olvashat bővebben, az ideinél kevesebb kata-bevételre számít a kormány.)
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kötelező bejelentenie azon magánszemély tagját/tagjait, aki/akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében részt vesz/vesznek a vállalkozás tevékenységében.
A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. A kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat.
A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. Ezt jelölni kell a kitöltendő nyomtatványon. A nyomtatvány fajtája függ a székhely földrajzi helyétől, azaz onnan kell letölteni, ahol a székhely be lesz jegyezve. A nyomtatvány kitöltéséhez általános nyomtatványkitöltő is szükséges, mint bármilyen bevalláshoz.
Kata és az iparűzési adó
A kisadózó vállalkozás az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén választása szerint jogosult az adó alapjának egyszerűsített meghatározására. Fontos azonban, hogy ehhez ezt az adóalanyiság kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelentenie.
A katás vállalkozások az iparűzési adó alapjának meghatározásához a főszabály és az úgynevezett 80 százalékos szabály mellett választhatják azt is, hogy székhelyre és telephelyre önkormányzatonként 2,5 millió forint adóalap után fizetnek iparűzési adót.
Fontos, hogy ez a választásbejelentés a teljes katás időszakára szól, nem módosítható, és a bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. A kisadózó vállalkozásnak ezen nyilatkozatát követően nem lesz adóelőleg-bejelentési, -bevallási és -fizetési kötelezettsége, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettsége. Így csak az arányosítás miatt lenne szükség további bevallásra, azaz, ha az adóalanyiság év közben megszűnik, vagy ha a vállalkozás szünetelt.
