A Magyar Export-Import Bank (Eximbank) egy 100 millió euró (mintegy 29,4 milliárd forintos) összegű hitelszerződést írt alá a Kínai Export-Import Bankkal, a hitel elsősorban Magyarországon működő cégek Kínába irányuló exporttevékenységét hivatott bővíteni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a hitellel nemcsak hazai vállalkozások exporttevékenységét szeretnék segíteni, hanem lehetőséget teremteni arra is, hogy a külföldi - akár speciálisan kínai tulajdonú - cégek számára is rendelkezésre álljon a hitelkeret. A miniszter azt is elmondta, hogy az Eximbank kínai partnerszervezetével egy együttműködési megállapodást is aláírt, amely szerint Magyarország 30 millió dollárral járul hozzá az 500 millió dollárral induló kínai közép-kelet-európai befektetési alap elindulásához. A következő években az alapból 100 millió dollárt fektetnének be Magyarországon, elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés, a telekommunikáció és az energetika területén, "vagyis Magyarország szempontjából egy kedvező befektetési helyzet alakulhat ki" - fogalmazott Varga Mihály.
A Nemzetgazdaság Minisztérium kiemelt célja, hogy olyan forrásbevonások történjenek, amelyek segítik a magyar vállalkozásokat befektetési lehetőségeik, exporttevékenységük bővítésében és ez a két megállapodás is ezt szolgálja. Varga Mihály szerint a megállapodások jelentősen megnövelik a magyar vállalkozások exportlehetőségeit, és lehetővé teszik, hogy olyan beruházások legyenek az országban, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés erősítéséhez. Varga Mihály szerint az Eximbank számára rendelkezésre áll az a forrás, amellyel a befektetési alap tőkéjéhez hozzá tud járulni, vagyis nem szükséges újabb kötvénykibocsátás.
A kicsik is kellenek a magyar térhódításhoz
Gyakran hallani magyar oldalról, hogy a hazai mezőgazdaság Kínába irányuló exportja kitörési pontot jelenthetne. A KSH adatai szerint valóban látványosan, közel 69 százalékkal növekedett a magyar mezőgazdasághoz kötődő termékek kivitele Kínába. Ugyanakkor a jelentős növekedés leginkább az igen alacsony bázisnak köszönhető, hiszen a 2011-es, alig több mint 2 milliárd forint értékű kivitel nőtt 3,4 milliárdra 2012-ben. 2011-ben a Kínába irányuló magyar kivitelből 346 hazai tulajdonú vállalkozás 106.4 millió euró értékben, míg 349 külföldi tulajdonú vállalkozás 1109,4 millió euró értékben részesedett. Azaz a nemzetközi nagyvállalatok részesedése 91,24 százalék, míg a magyar tulajdonú cégek mindössze 8,76 százalékát képviselik a Magyarországról Kínába irányuló áruexportnak. (A magyar cégek számára a keleti piacok nyújtotta lehetőségekkel részletesen foglalkozott már a Piac&Profit, erről itt olvashat praktikus tanácsokat!)
Népszerű az export a magyar kkv-k körében
A Kínába indulóknak tehát pénzben nem lesz hiánya, és ez tovább növelhet a kkv-szektor részesedését az exportból. Azonban – bár meglepőnek hangozhat – a magyar vállalkozásokat nem kell félteni, már így is jócskán termelnek exportra. Az Oxford Economics készített egy tanulmányt a világ számos országának kkv-iról, és a hazai kis-és középvállalatokat is megkérdezte. Mint kiderült, a magyar kkv-szektor többsége, a régiós országokhoz képest magasabb arányban van jelen, és szerez bevételt külföldről. „A legfontosabb fejlemény a magyar kkv-szektorban, hogy sokkal nagyobb kifelé fordulás tapasztalható, mint azt várni lehetett volna” – mondta Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési igazgatója a GazdaságTV-nek adott interjújában.
„A magyar kis- és középvállalkozások esetében csak 13 százalékuk az, amelynek nincsen külföldről származó bevétele, tehát a többség valamilyen tevékenységet már fejt ki a külpiacok irányába, míg a 42 százalékuk legalább hat országban van jelen. Ez óriási arány, itt ráadásul nagyon komoly növekedés várható a következő évben” – mondta a szakember. A magyar kkv-k exportorientáltságának okát elsősorban a hazai szabályozói környezet nehézségeiben, illetve az új piacok iránti hajszában látja. „Inkább új ügyfeleket szereznek, nem pedig a régi ügyfelek megtartására, az ügyfélelégedettség fokozására koncentrálnak” – hangsúlyozta.
