Kedvező, hogy a Magyarországon megtelepült nemzetközi vállalatok tavaly jelentős mértékben növelték kínai kivitelüket, továbbra is szükséges lenne a kkv-szektor támogatása ezen a téren – áll egy megjelent elemzésben, amely szerint a Keleti Nyitás politikájában eddig - a magyar kkv-k kínai exportja terén – kevés érdemi előrelépés történt.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
„A keleti nyitás egyik fő célja ugyanis éppen az, hogy a hagyományos exportpiacnak számító nyugati EU-tagállamoknak a gazdasági nehézségek miatt csökkenő keresletét a keleti piacokra történő betörés ellensúlyozza” - fogalmazott Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa elemzésében, amelyet az intézet honlapján tettek közzé. A szakértő elemzésében kiemelte, az export dinamikus növekedése és az import elhanyagolható csökkenése együtt 78 milliárd forinttal csökkentette a tavalyi magyar deficitet Kínával szemben.
A mezőgazdaság kitörés pontot jelenthetne
A kkv-kis kellenek a sárkány meghódításához - Kép: PIxabay
Gyakran hallani magyar oldalról, hogy a hazai mezőgazdaság Kínába irányuló exportja kitörési pontot jelenthetne. A KSH adatai szerint valóban látványosan, közel 69 százalékkal növekedett a magyar mezőgazdasághoz kötődő termékek kivitele Kínába. Ugyanakkor a jelentős növekedés leginkább az igen alacsony bázisnak köszönhető, hiszen a 2011-es, alig több mint 2 milliárd forint értékű kivitel nőtt 3,4 milliárdra 2012-ben. 2011-ben a Kínába irányuló magyar kivitelből 346 hazai tulajdonú vállalkozás 106.4 millió euró értékben, míg 349 külföldi tulajdonú vállalkozás 1109,4 millió euró értékben részesedett. Azaz a nemzetközi nagyvállalatok részesedése 91,24 százalék, míg a magyar tulajdonú cégek mindössze 8,76 százalékát képviselik a Magyarországról Kínába irányuló áruexportnak. (A magyar cégek számára a keleti piacok nyújtotta lehetőségekkel részletesen foglalkozott már a Piac&Profit, erről itt olvashat praktikus tanácsokat!)
A KSH adatait megvizsgálva és az egyes termékek, termékcsoportok kivitelének változását megfigyelve az látszik, hogy a 2012-es 69 milliárd forintnyi teljes magyar kivitel-növekedés 44,6 százalékát, 31 milliárd forintot, egyetlen termékcsoport, a robbanómotor adta. A jogszabályok értelmében konkrét cégekre vonatkozó információt nem adhat ki a KSH, viszont ilyen típusú terméket Magyarországon nem sok cég exportál, lényegében biztosra vehető, hogy az Audi Hungária Motor Kft. kínai exportja növekedett, nem mellesleg a Volkswagen-csoport ottani gyáraiba, ami valójában vállalaton belüli kereskedelem.
A szakértő szerint az export növekményének másik 21 százaléka áramfejlesztő gépek megnövekedett kiviteléből származik, ami jó eséllyel a General Electric magyarországi tevékenységének eredménye. További 12 százalékpontnyi növekedés származott a Magyarországon gyártott közúti járművek és alkatrészeik kivitelének erősödéséből, amelynek hátterében szintén az Audi sejthető.
Német–magyar üzleti fórum!
Magyarország első számú külkereskedelmi partnere az Európai Unió gazdaságilag legerősebb országa, Németország. Az ország ideális piaci és gazdálkodási környezetet nyújt a hazai vállalkozások számára, ha azok piacbővítési vagy egyéb más céllal jelen szeretnének lenni egy jól működő, erős, igényes és sokoldalú keresletet támasztó gazdaságban. A Német–Magyar Üzleti Fórumon a hazai kis- és középvállalatok teljes körű áttekintést kapnak a németországi piac lehetőségeiről. Szakértőink minden felmerülő kérdésre választ adnak. A rendezvényen ott lesznek a német gazdasági környezet, a szabályozás,a működési feltételek jó ismerői. Használják ki az óriási információs segítséget, melyet egy nap, egy helyen a legjobb szakemberek nyújtanak át a fórum résztvevőinek!
Ez önmagában még nem baj, hiszen a nemzetközi vállalatok által Magyarországon megtermelt és Kínába exportált javak munkahelyeket teremtenek, adót és egyéb bevételeket hoznak a magyar államnak - mutatott rá elemzésében a szakértő. De az is nyilvánvaló, hogy bőven lenne tér a hazai vállalkozások és a legtöbb magyarországi munkahelyet fenntartó kkv-szektor kivitelének növelésére. Ehhez azonban olyan kormányzati támogató programok beindítására lenne szükség, amelyek segítik a tőkeszegény magyar vállalkozások kínai üzletszerzési lehetőségeit, az információcserét és az üzleti kapcsolatok fejlesztését. Sajnos eddig alig születtek konkrét intézkedések ebbe az irányba - jegyezte meg. A külgazdasági stratégia kiemelten kezeli a kkv-kat, igaz, elsősorban azokat, amelyek már rendelkeznek nemzetközi tapasztalatokkal, illetve vannak versenyképes termékeik, szolgáltatásaik.
Hasonlóan fogalmazott Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter is a GazdaságTV-nek adott interjújában. A gazdasági szakember szerint a keleti nyitás jó irány, de évekbe telik, amig „keresztülharapózik” a magyar gazdaságon. Gyors eredményeket tehát a kkv-szektorban hiba lenne elvárni, támogatás, megfelelő programok nélkül azonban semmilyen eredmény nem várható.
Komoly lehetőségek a Keletre kacsintók előtt
Miközben hónapról-hónapra lefele módosítják a magyar, vagy az uniós növekedési kilátásokat, addig Közép-Ázsia országaiban tarthatók a kilátások. A Világbank legfrissebb jelentése szerint 4 és 7 százalék közötti növekedésre számíthat ez a – magyarok számára még kevéssé ismert – régió., és inkább vállalati, nem költségvetési szinten kell megtenni a növekedési feltételek megtartásához bizonyos lépéseket. Ezek javát jobb beszerzésekkel lehet megtenni, itt vannak komoly lehetőségek a magyarok számára.
Ki kell használni előnyös helyzetünket
Ahhoz, hogy a magyar kkv-k profitálni tudjanak a kínai gazdasági fellendülésből a szakember szerint elsősorban kiszámítható, hosszú távú gazdaságpolitikára és logisztikafejlesztésre lenne szükség – hangzott el Üzlet a kínaiakkal itthon és Kínában, címmel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Piac & Profit által rendezett konferencián. „Magyarország ugyan három fontos közlekedési folyosón fekszik, ám ezt az előnyös helyzetünket ki is kell használni. Minket is ki lehet kerülni, de ennek ellenére nem kell lemondani arról, hogy mi legyünk a kínaiak logisztikai központja. Olyan szolgáltatást kell nyújtanunk, hogy az árutulajdonosok szívesen hozzák Magyarországra az árujukat, itt léphetnek be a kkv-k a versenybe. Magyarországot piacként ajánlani Kínának nem csak hogy hiba, hanem egyenesen bűn. „Kínában egy komolyabb városnak háromszor annyi lakosa van, mint hazánknak, de az úgynevezett résüzletekben még lehet keresnivalónk" – mondta Pető Ernő a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a gyártás-összeszerelésben például jó alkalom lehetne, hogy a Magyarországon összeszerelt termékek uniós terméknek minősülnek így vám és illeték nélkül forgalmazhatók Európában. Példaként említette, hogy az USA 50 százalékos büntetővámot vetett ki a kínai gyártmányú napelemekre, ha ezeket immár Magyarországon szerelnék össze, máris uniós termékként mentesülnének a büntetővámok alól.
Természetesen ezek között az országok között is vannak növekedésbeli eltérések: miközben Bulgária, Lettország és Ukrajna 2012 utolsó negyedévében csökkenő termelést mutatott, addig Kazahsztán, Litvánia és Törökország esetében töretlen a növekedés. „Azok az országok, amelyek uniós kitettséggel bírnak, sajnos negatív hatást szenvednek el a szűkülő finanszírozás és a visszaeső kereslet miatt, míg az elsősorban orosz és kínai exportra termelő államok továbbra is előnyt élveznek, köszönhetően a folyamatosan magas nyersanyagáraknak is.
Visszaesett az import
A KSH adatai szerint 2012-ben a megelőző évhez képest mintegy 8,3 milliárd forinttal csökkent a magyar behozatal Kínából. Matura Tamnás szerint ezzel igen valószínűtlenné vált a kínai és a magyar kormányzat részéről is többször hangoztatott terv sikeressége, miszerint a magyar-kínai kereskedelmi forgalom értékét két-háromszorosára, 20 milliárd dollárra lehetne növelni 2015-re.
Ráadásul a Magyarországra importált kínai termékek végcélja jelentős részben nem Magyarország, hanem más EU-tagállamok. A továbbexportált áruknak a teljes importon belüli arányát még megbecsülni is nehéz, de jelzésértékű, hogy az egyes importtermékek között a legnagyobb abszolút visszaesés és a legnagyobb abszolút növekedés is az elektronikus eszközök különböző alkatrészeinél következett be. A mobiltelefon-alkatrészek behozatala 184 milliárd forinttal, 383 milliárdra csökkent feltehetően a Nokia vagy Flextronics magyarországi termelésének hanyatlása miatt, minthogy ezek a cégek főleg exportra dolgoznak.
Nélkülözhetetlen a kkv-szektor támogatása
Irány Kelet! De melyik?
A magyar kis- és középvállalatok szegmensenként eltérő eséllyel indulhatnak a keleti nyitásban emlegetett négy geopolitikai régió országaiban. A négy világrész meglehetősen különböző termékekre tarthat igényt, így a magyar vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk, merre keressenek új üzleti piacokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, mire vevők a különböző régiók.
Bár első látásra kedvező adatok láttak napvilágot a magyar–kínai árukereskedelem 2012-es alakulása kapcsán, a részletes vizsgálat negatív strukturális folyamatokat tár fel. Örvendetes, hogy a Magyarországon megtelepült nemzetközi vállalatok jelentős mértékben tudták növelni a kínai kivitelüket, ugyanakkor továbbra is szükséges lenne a hazai kkv-szektor támogatása e téren. A keleti nyitás egyik fő célkitűzése éppen az, hogy a hagyományos exportpiacainknak számító nyugati EU-tagállamoknak a gazdasági nehézségeik miatt csökkenő keresletét a más, keleti piacokra történő betörés ellensúlyozza.
A kiemelt partnernek tekintett Kína esetében ez egyelőre nem látszik megvalósulni, a magyar kis- és középvállalatok részaránya elenyésző az export terén. A keleti nyitás stratégiájának kidolgozása és megvalósítása során érdemes lenne különös figyelmet szentelni olyan programok, ösztönzők és mechanizmusok létrehozásának, amelyek képesek lennének a jelenleg fennálló nehézségeket csökkenteni, áthidalni.
Az import csökkenése és ezáltal a Kínával szembeni külkereskedelmi deficit jelentős mérséklődése sem feltétlenül pozitív végkicsengésű, hiszen jó esély van arra, hogy a csökkenés éppen azon vállalatoktól ered, amelyek a kínai importot a hazai munkaerő segítségével magasabb hozzáadott értékű árukká alakítják, és továbbexportálják más EU-tagállamokba. Mindezen folyamatok mögött azonban EU általános gazdasági és pénzügyi gondjai mellett a hazai befektetői és üzleti környezet romló megítélése is meghúzódhat.
Jó tanácsok exportra lépéshez
1. Alapításkor gondoljuk át és járjunk utána, hogy nincs-e termelni kívánt termékünknek vagy szolgáltatásunknak olyan külföldi megfelelője, amelyik versenytársként fenyegetést vagy éppen együttműködési lehetőséget jelenthet saját tevékenységünkben.
2. Cégalapításkor gondolkodjunk rögtön nemzetközi méretekben (pl.: nemzetközi kapcsolatokban is jól használható nevet válasszunk, bizalmat keltsen a választott cégforma, az induló tőkét a minimálisnál nagyobbra vegyük).
3. Mindenképpen szánjunk energiát arra, hogy bemutassuk magunkat a világnak, a nincs is mára erőnk, a legfontosabb tudnivalókat tegyük közzé szövegesen, magyarul és legalább angolul akár egy ingyenes honlapsablonban is, de feltétlenül önálló, saját domain-en.
4. Határozzuk meg előre, hogy éves költségvetésünknek egy bizonyos százalékát mindig külpiaci orientációra szánjuk: akár egy idegen nyelvű nyomtatott és online brosúra, akár egy évi egyszeri nemzetközi vásári megjelenés vagy Google Adwords kampány a kezdetektől hozhat kellemes meglepetéseket, de ha közvetlen üzletet nem is termel, olyan gyakorlatot és készséget ad, amely később hasznosulni fog.
5. Üzletünk korai fázisában már vegyük fel a kapcsolatot olyan tanácsadó céggel, amelyik tevékenységünk alapján tud ajánlani nemzetközi partnert, esetleg kedvező pályázati, finanszírozási forrást.
6. Keressük azokat az iparági társakat, illetve szakmai csoportosulásokat, érdekvédelmi szervezeteket, amelyekkel kooperálva költséghatékony nemzetközi jelenlét tartható fenn: közös kiutazások, külképviseleti tevékenység, konferenciák, bemutatkozó anyagok.
