A versenytörvény már 2014. július 1. óta tartalmazza az ún. egyezségi eljárás lehetőségét. Eszerint az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak, amely írásos nyilatkozatával ismeri el a GVH által vizsgált versenyjogi jogsértésben való részvételét, valamint – többek között – lemond a határozattal szembeni jogorvoslati jogáról, döntésében 10%-kal csökkenti a versenytörvény alapján kiszabandó bírság mértékét. (Igaz viszont, hogy brutálisak lesznek a bírságok a kereskedelemben!)
Míg az egyezségi eljárás mindeddig csupán valójában egy elméleti lehetőség volt, a Versenyhivatal a napokban tette közzé közleményét az ilyen jellegű eljárások részleteiről, amelynek nyomán az egyezség elindítása a jövőben valós lehetőséggé válik. Az eljárás amúgy mindenképpen újdonságnak számít, tekintve, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokra eddig alapvetően nem volt jellemző az „alkudozás”. Külön érdekessége a szabályozásnak, hogy bár a magyar törvény európai uniós mintát vett át, magyar versenyfelügyeleti eljárások során nemcsak kartellügyekben, hanem gazdasági erőfölénnyel, illetve jelentős piaci erővel való visszaélést vizsgáló eljárásokban is lehetőség lesz ilyen típusú eljárás lefolytatására – figyelmeztet Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Az új eljáráscsomag összhangban van a versenytörvénybe már több éve bevezetett ún. engedékenységi (leniency) szabályokkal is: ennek megfelelően az egyezségi kísérletben részt vevő vállalat a 10%-os bírságcsökkentésen túl akár további 50%-os bírságcsökkentésben részesülhet, ha a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a GVH-nak, amely jelentős többletértéket képvisel a GVH rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest.
Mindent a versenyjogi megfelelésért!
A GVH ösztönzi a versenyjogi megfelelés érdekében tett lépéseket is. A Versenyhivatal nemrég közzétett közleménye értelmében a hatóság bírságenyhítő körülményként fogja figyelembe venni, ha egy eljárás alá vont vállalkozás be tudja mutatni, hogy az adott ügyben érdemi erőfeszítéseket tett a versenyjogi megfelelőség érdekében.
Mi várható?
Egyelőre kérdéses, hogy milyen hatása lesz a bevezetett intézkedéscsomagnak. Egyik oldalról előre látható, hogy számos vállalkozás meg fogja fontolni a fenti ösztönző lehetőségek igénybe vételét. Ez pedig minden bizonnyal a versenyhivatali eljárások hatékonyságának és gyorsaságának javulásához, valamint a versenyjogi fegyelem megszilárdulásához fog vezetni.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy még így is számos olyan pontja van az eljárásnak, amely az egyezkedés elhúzódásához vezethet. Elrettentő példa lehet az EU-ban a CRT-üveg ügy, amelyben az egyezségi eljárás közel három évig húzódott.
Kérdéses az is, hogy a fenti intézkedések mennyire fognak a felügyeleti eljárás alá vont vállalkozások részére ösztönzőleg hatni – tekintettel különösen arra, hogy a fenti eljárások nem adnak felmentést a polgári jogi, büntetőjogi és közbeszerzési jogi szankciók alól. Így, még ha vállalkozás egyezségre is jut a Versenyhivatallal, a jogsértést elszenvedő fogyasztó polgári jogi alapon ugyanúgy kártérítési igényt nyújthat meg a versenyjogi szabályt megszegő vállalkozással szemben. Ugyanígy nem mentesül a vizsgálat alá vont vállalkozás vezetője az alól, hogy vele szemben közbeszerzési kartellezés miatt büntetőeljárást indítsanak. A kartelltilalom megszegése pedig az egyezség ellenére is kizárhatja a vállalkozást későbbi közbeszerzési eljárásban való részvételből. E szankciók miatt a versenyhatósági vizsgálat alá vont vállalkozások továbbra is érezhetik úgy, hogy minden követ meg kell mozgatniuk az ártatlanságuk bizonyítása érdekében.
